Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi kar tanácsülései, 1937-1938, Szeged
1937. szeptember 28. I. rendes ülése
logi kiadásait, hanem egyszerűen régóta fennálló és szükséges üzemeket egyesített, azokat a maga ellenőrzése alá vonta, működésűket törvényes keretek közé szorította s megszüntette azt az anomáliát, hogy egyetemi műhelyek vezetői saját számlájukra egyetemen kívüli megrendelők részére is dolgozzanak s az egyetem által nyújtott kedvezmények /ingyenes fűtés, világítás, ipari áram, gáz stb./ és adómentesség élvezetében a városi műszerész iparnak érzékeny, jogtalan konkurrenciát csináljanak. Annyi történt csupán, hogy az üzemvezetők a gazdasági bizottság tudtával és beleegyezésével előbbi csekély fizetésük helyett tisztességes megélhetést biztositó illetményekhez jutottak, ezzel szemben azonban megszűnt az eddig hallgatólag megtűrt gyakorlat, mely lehetővé tette,hogy az üzemek többé-kevésbbé ellenőrizetlen számlák alapján fizettessék meg munkájukat az egyetemi intézetek által, továbbá hogy a szorosan egyetemi célú munkájukat messze meghaladó mértékben dolgozzanak - egyetemi hatóság felügyelete alá nem rendelt segédszemélyzettel - magánmegrendelők számára. Farkas Béla professzor urnák a műszerész-üzem felállítása ellen irányuló előterjesztésében felsorolt, látszólag tetszetős, érvei - véleményem szerint - nem helytállók. A gazdasági hivatal szóbanforgó intézkedésével nem saját súlyát és jelentőségét kivánta növelni, nem "az öncéluság és Üzletszerűség látszatát magán viselő intézményt" létesitett, hanem ellenkezőleg csakis az egyetem egészének erkölcsi és anyagi érdekeit óhajtotta szolgálni. Erkölcsi érdekeit azzal, hogy a műszerészi üzem eddigi illegitim Üzletszerű és valóban szinte öncélú jellegét megszüntetve elejét vette a városi iparosságra hátrányos konkurrenciának; anyagi ér
