Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi kar tanácsülései, 1937-1938, Szeged

1938. május 31. IX. rendes ülése

gyengébbek a ha lehet még kevéebé Jóhiszeműek. Juhász akrupulua nélkül n érne teáit oly Jellegzetes magyar helyneveket »int Tétény ée Tömörkény ”eting-re /id. m.174/ illetőleg Temerkenre/ u.0.178/, minden alep nélkül németeknek mond oly püspököket, akiknek származásáról nevüknél egyebet nem tudunk. Ilyirányú eljárására rendkívül jellemző e XVI. század egyik osenádl püspökének esete, kivel Juhász több tanulmányában és könyvében is foglalkozott. Nagyszebenben 1934-ben megjelent németnyelvű dolgozatában következetesen Franz von Mediasoh-nak nevezi s eszel azt a látszatot kelti, mintha a nevezett püspök erdélyi szász lett volna. Ugyanerről a tárgyról Írott s egy évvel előbb megjelent magyarnyelvű dolgozatéban /Erdélyi tud.füzetek 62.se./ azonban Medgyesi Székely Ferencről beszél s a jegyzetek között megemlíti, hogy neve Ferdinand király 1554-lki oklevelében Franoisoua Zekel alakban szerepel. Furcsa véletlen, hogy éppen ez a jegyzet maradt ki cikkének egyébként majdnem szószerinti német verziójából.

Az ehhez hasonló értékű tudományos érveket Juhász Kálmán annyira fontosnak tartja éppen a germán kultúra folytonosságénak bizonyítása ssempontjából, hogy osaknea minden müvében feltűnő betűtípust alkalmaz jelölésükre. S es még nea minden. A szerző nemcsupán a német kulturhatást akarja bebizonyítani, hanem még annak igazolására la vállalkozik, hogy a német birodalomhoz való tartozás korai tudatát is kimutassa ezen a te anile ten. Kreuz und Halbmond című többször idézett értekezésében nyíltan kimondja, hogy a német vérrel véghezvitt felszabadítás osanád egykori püspökét, Oerwan Jánost igazolta, aki már a XVI. században nem

I

Zápolya Jánoshoz, hanem Ferdinandhoz oaatlakozott /id.ért.15/. Juhász következetességére Jellemző mármost, hogy ezt e beállítást majdnem szószerir t azonoe szöveggel legújabb 1938-ban meg-