Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi kar tanácsülései, 1937-1938, Szeged

1937. december 16. IV. rendes ülése

-12-nyának erre a kérdésre vonatkozó része tehát a régi alkotmánytörténet! felfo­gás számlájára Írandó. Annál érthetet­lenebb azonban, hogy a beadvány szerző­je Szeged város terjedelmes birtokainak létrejöttét nem a magyar Alföld hódolt­ságkori viszonyaival, hanem Árpád adomá­nyozásával magyarázza. Az erre vonatko­zó tudósítás ismét egyike P. mester jel­lemző anakronizmusainak, aki annyira benn élt saját korában, hogy még a honfogla­láskori szállásbirtokot is csak fejedel­mi ajándékként tudta elképzelni. Sajná­latos jelenségnek kell minősítenem a ma­gyar történeti közműveltség szempontjá­ból azt, hogy egy helyi célokat követő egyesület egyik funkcionáriusa saját városa legelemibb helytörténeti kérdé­seivel sincs tisztában. Mindezek alapján tisztelettel java­soljuk: mondja ki a Kar, hogy abban az értelemben és szellemben, ahogy a hon­­alapitás és Pusztaszer kérdéseit az Ár­pád Egyesület beadványa értelmezi, már azért sem lát az egyetem szempontjából megoldásra váró feladatot, mivel ezek­nek a problémáknak tudományos vizsgála­ta az Egyetemen szervezett magyar jog- és alkotmánytörténeti, magyar történeti és magyar művelődéstörténeti tanszékek munkássága által teljes mértékben biz­tosítva van.- 1937.december 16." A Kar az előadók véleményes jelenté­sét magáévá teszi és kimondja, hogy ab­ban az értelemben és szellemben, ahogy a honalapitás és Pusztaszer kérdéseit az Árpád Egyesület beadványa értelmezi, már azért sem lát az egyetem szempont­jából megoldásra váró feladatot, mivel ezeknek a problémáknak tudományos vizs­gálata az Egyetemen szervezett magyar jog- és alkotmánytörténeti, magyar tör­téneti és magyar művelődéstörténeti tan­

Next

/
Thumbnails
Contents