Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi kar tanácsülései, 1934-1935, Szeged
1934. november 29. III. rendes ülése
- 5 -C1! annál magasabban emelkedik fel tisztánlátásában. Főképen a kelták históriáját kutatgatta és fáradhatatlan szorgalommal követte ennek a csodálatos népnek vándorlását, amely elindulva Schythia határától fői egészen Skóciáig, le egészen Kelt-Iberi-félszigetig,mindenütt hátrahagyta a maga lábanyomát és kérdőjelként eltűnt a történelem futásában. A tószegi terra-mare telepre,vonatkozó megállapításai, a La Tene-korszakról írt tanulmányai bizonykodnak arról,hogy nemzetközi viszonylatban sem maradt mögötte Neuchateli Marintelepek érdemes kutatóinak. Tudós és földbirtokos volt egy személyben. Ritka képviselője annak a gentrynek, aki tudja, hogy a föld kötelez. Mikor birtokán a magyar gazda ezernyi baját levetette magáról, leült íróasztalához, hogy áldozzon a tudomány igazságainak. Gondolatai és érzései tetté váltak, mert áthatotta őket e megcsonkított ország iránt érzett szent kötelessége . Szerette faluját, benne a becsületes magyar népet, amelynek körében megtalálta az Istent, a hitet és a hazát. Meglelte itt azt a helyet, ahol még vallják és hiszik, hogy minden marék búza verejtékes áldozat és egy kéve remény. A Mindenható úgy akarta, hogy korábban jelenjék meg itélőszéke előtt, mint kellene. Végzésében meg kell nyugodnunk és kérjük: Adjon neki örök nyugodalmat. Emlékét szeretettel fogjuk megőrizni. Holttestét f. hó 17-én helyezték el Abonyban örök nyugalomra a családi sírboltban. Koporsójára koszorút küldtünk és a Kar képviseletében Banner János dr. egyetemi rk. tanár jelent meg a végtisztességen." A Kar megilletődéssel veszi tudomásúl a gyászhírt, - elhatározza, hogy a dékánnak az elhúnytról való megemlékezését, a részvétteljes szavakat jegyző' könyvbe foglalja és a boldogúlt özvegyének megküldi. Elnök jelenti, hogy az özvegynek a Kar nevében részvéttávíratot küldött, ugyancsak részvétiratot küldött a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Osztályának, amelynek vezetősége kérésünkre és számlánkra koszorút helyezett a ravatalra; a koszorú 30 pengő árát a