Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi kar tanácsülései, 1934-1935, Szeged

1934. november 29. III. rendes ülése

1' küdt meg bennünket. S hogy balsorsunk teljes "legyen, egy iszonyú oláh meg­szállást is el kellett viselnünk. A lerongyolódott, kiéhezett, ki­fosztott kicsiny ország már a nagysze­rű nemzeti halál harangjának megindu­lásától borzongott, midőn a szegedi ma­radék magyarság gyülekezetében ezer ve­szélyen áttörve megjelent nagybányai Horthy Miklós, hogy a kétségbeesettek­be hitet öntsön, a reményvesztetteket kitartásra buzdítsa s a tettre kiállók­nak irányt szabjon. Szavára, mint egykor Kossuth szóza­tára, valósággal a földből nőttek ki a magyar csapatok és siettek zászlaja alá. Bíztak Ígéretében, mert ismerték mi­voltát, meghajoltak vitézsége előtt, mely­ről ragyogó bizonyságot tett Otrantónál. így született meg a független magyar nemzeti hadsereg. Kicsiny, de elszánt és erős. Főve­zére vezetése alatt, élükön a szegedi fiukkal neki vágott a Dunántúlnak, hogy azon át egyre szaporodva fölmentésére siessen azoknak, akik a nemzetközi áfium­­tól megittasult fővárosban a legnehezebb megpróbáltatások közepett is kitartottak nemzeti eszményeink mellett. Ennek a lendületes anabasisnak, a magyar nemzeti hadsereg megszületésének f. hó 16-án ünnepelte az ország 15 éves évfordulóját. Háromszor öt esztendő nem nagy idő egy nemzet életében, különösen akkor, ha életét évszázadokkal méri. De ha meggondoljuk, hogy ezen rövid idő alatt a magyar nép nemzetté, az or­szág állammá, az állam magyarrá lett s hogy ezen rövid idő alatt évtizedek ál­ma valóságra vált és olyan hadseregünk lett, melynek nyelve, érzése, legfőbb hadura vérünknek vére, s hogy ennek a hadseregnek fővezére kevéssel utóbb, mint Magyarország Kormányzója a tradí­ciókra és hagyományokra támaszkodva az értelem és szabadság segítségével di­csőségesen tovább szövi történelmünk fo­nalát, melyet a belső és külső ellenség már-már végleg kettévágni akart, úgy hálát kell adni a Gondviselésnek, hogy részünkre ezt a providentialis férfiút adta. Egy akarattal, egy lélekkel kérjük a Mindenhatót, tartsa meg Főméltóságú Urunkat még hosszú éveken át és enged­je meg, hogy Vele együtt megérhessük Nagymagyarország feltámadását. A Kar megilletődve hallgatja a lel­kes megemlékezést. Elnök jelenti, hogy a Miniszterel­nök úr meghívta a 15. éves évforduló alkalmából Budapesten rendezett katonai díszszemlére, - a meghívást megköszönte, Q\- 2 -

Next

/
Thumbnails
Contents