Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi kar tanácsülései, 1934-1935, Szeged

1935. április 30. VIII. rendes ülése

a másodiki

Széchenyi képzelete oímű, "A* ésa erő s Így az ész boldogság” jeligéjű pályadolgozat elsősorban lélektani

szempontból érdekes, bár egyes esz>tátikái megfigyelései is figyelemreméltóak. Írója a lélektan mai fogalmaival dolgozik s itt bizonyos iskolázottságot mutat, bár ©nemű képzettségét inkább csak az idevágó - egyelő»

re még nem nagyon gazdag - magyar irodalomból meriti) jóval kevésbbő alapos az esztétikai felkészültsége, -ilyen tartalmú fogalmai nem szabatosak.

«

A munka fő gyengesége, hogy írója túlságosan elméleteakedő, minduntalan elvont meghatározásokkal bíbelődő a ezáltal nehézkes, stílusa homályos és száraz. A dolgozat egésze díoséretes elmélyedésről tesz bizonyságot s igy az jutalomra méltó.

Javasolják, hogy a pályadíj e két dolgozat között egyenlő arányban osztassák meg.

A Kar a szaktanári javaslatot elfogadja, mindkét dolgozat szerzőjének fél-fél pélyadíjat ítél és megállapítja, hogy 1/ a "Nem hal meg az, ki milliókra költi Dús élete kincsét, ámbár napja múl /A- rany/" jeligéjű dolgozat írója* PAPP

■ vr ' /

Elemér gyakorló tanárjelölt,

2/ "Az ész erő a igy az ész boldogság /Széchenyi/* jeligéjű dolgozat szerzője* PETŐ Dezső IV.éves rendes hallgató.

Dr»Schmidt Henrik éa dr. Horger Antal alÓterjeaztik Kistormás toleptiléa-