Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi kar tanácsülései, 1934-1935, Szeged

1934. november 29. III. rendes ülése

33- 34 -l.Archaeologiai Int. . . .

.1464 P+230

P

=

1694'—

P.

2.I.sz.Filozóf.Int. . . . .

380

"+ —

11

m

380* —

11

3.II.sz.Filozóf.Int. . . .

200

"+100

N

s:

300* —

n

4.Földrajzi Intézet . . . .

1464

" + —

It

ás

1464.—

n

5.Francia-fii.Int.......

430

" +

It

430.—

n

6.Germán-fii.Int.........

370

"+230

n

ár

600.—

H

7.Klassz.-fii.Int.......

. 556

"+ 45

1»

SS

601.—

II

8.Közép- és Ujk.tört.Int. .

305

"+ —

n

=

305.—

ff

9.Magyar írod.tört.Int. . .

330

"+ 70

11

fi:

400.—

91

10.Magyar múv.-tört.Int. . .

280

"+ —

ti

s

280.—

it

11.Magyar Nyelv.Int ....

280

"+ —

M

ár

280,—

t!

12.Magyar tört.Int. ....

280

"+ —

M

=

280.—

ff

13.Ókort.Tört.Int ........

279

"+ —

n

ás

279.—

n

14.Pedag.Int. ; .........

380

"+ 20

ti

s

1

1

•

0

0

n

15.üral-altáji Nyelv.Int. .

. 250.43+—

n

ss-2,50.43

n

Összesen * 7-943.43 P<

rkscsäckct: - :sc

Ezután dr.Bartók György kijelenti, hogy belenyugszik ugyan a felosztásba, de hangsúlyozza, hogy az I.sz.Filozófiai Intézet intézeti átalány-összegét

sem tudományos, sem gyakorlati szempont«*•*

ból nem tartja elégségesnek.

185.sz.

Tudomásul szolgál.

Dr.Zolrxai Béla a maga és dr.Mester János nevében előterjeszti a vallás- és közoktatásügyi Miniszter úrnak 21.999/ 1934.IV. számú, a külföldi honpolgárok egyetemi felvételének szabályozása tárgyában vélemény-nyílvánitás céljából leküldött iratát és az erre vonatkozó, alábbi véleményes jelentést:

"Tekintetes Kar !

Minthogy a miniszteri leirat nem kíván végleges szöveg-javaslatot, csupán az új szabályzat eszközlésénél felmerülhető szempontok közlését, az alábbiakban vagyok bátor néhány ilyen szempontot fölvetni.

l/.Az országnak mindenképen érdeke, hogy minél több külföldi hallgató látogassa a magyar egyetemeket. A határon túli magyarok ilyen módon kapcsolódhatnak be a megmaradt országrészek kultúrájába és szellemébe, idegen nemzetiségűek pedig a magyarság megismerésével lelkileg közelebb juthatnak hozzánk. Ez a szempont másutt már érvé-