Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi kar tanácsülései, 1920-1921, Kolozsvár
1920. október 19. II. rendesülése
r-{# / . V füftqzo/t ß&fr « \ N V •. TekintetesKarl Azt a megbízást kapván Karunk mélt. Dékánjától, hogy a debreceni bölcsészet-, nyelv- és történettudományi karnak a fizetésrendezés ügyében készített javaslatáról véleményes jelentést tegyek, szerencsém, van véleményemet a kővetkezőkben a tek. Kar elé terjeszteni. A debreceni karnak azt az álláspontját, hogy a tandíj többlet az összes tanárok közt egyenlő arányban osztassák szét, föltétlenül helyesnek és egyedül igazságosnak tartom s ajánlom, hogy ezt az álláspontot Karunk is tegye a magáévá* Minthogy pedig nagy hallgatósággal biráetanárok ilyen módon korlátoltabb leckepénzben részesülnek, helyesnek tartanám, ha a hallgatók minden colloguiumért fizetnének 10 koronát, ez nem lenne olyan nagy teher, viszont nagy hallgatóság mellett szmottevo jövedelem lenne. Ez alkalommal nem hallgathatom el azt a kétségkívül közmeggyozödéssé vált véleményt, illetőleg szomorú tapasztalatot, hogy a jelen viszonyok közt az egyetemi tanári fizetésből - még ha tandíjjutalék is járul hozzá - állásunknak megfelelő, sót annak igényeit csak megközelítő módon megélni teljes lehetetlenség. Az anyagi megélhetés szempontjából lehetetlen helyzet elé álittott egyetemi tanár pedig hogy'éljen tudományának s tanszéke feladatainak? A legnagyobb idealisms mellett is ma-holnap kénytelen lesz mellékes foglalkozást vállalni, hogy testéről leszakadó Tyűháját valamelyes elfogadható gúnyával pótolhassa, mert atanári fizetésből becsületes étkezésre sem telik, nem hogy fehérnemű- és ruhabeszerzésre lehetne gondolni. Meddig tarthat igy ez az állapot? Meg jelenhetik-e az egyetemi tanár a nyilvánosság előtt kopott, nyűt ti ruhában tekintélyének, megbecsültetésének csorbája nélkül2 S miből szerezze meg tudományos foglalkozása segédeszközeit, könyveket és papirost? Miből tegyen utazásokat, melyekre szaktudománya szempontjából múlhatatlanul szüksége van? Vagy miből gondozza, ápolja vagy állítsa helyre a hiányos táplálkozás és anyagi gondok által megrongált egészségét? Nevelhete jó lélekkel a tudománynak művelőket, ha a tudománynak művelésével olyan anyagi existentia van összekötve, melynél akármilyen kézműves vagy napszámos különbet elvez? S lehet-ei olyan osztálynak kulturális jövője, amelyben a tudományos palya muvelojet a mesterember lesajnálja, amelyben tudományos pályára lépni egyenlő az anyagi jólétről, sót nélkülözhetetlen szellemi élvezetekről való _ lemondással? Lehet-e igy új Magyarországét ki építeni? '* * Elvesz az én népem, mivelhogy tudomány nélkül való.* Indítványozom ennélfogva, indítson Karunk actiot az iránt, hogy egyetemünk 8 más egyetemek fakultásai emeljék fel szavukat e tűrhetetlen állapotok ellenes egyenesen követeljék anyagi helyzetűknek tisztességes színvonalra emellését. Ne alamizsnát, ne apró existentia-surrogatumokat kérjünk, hanem tudományművelo munkánknak anyagi és szellemi terén való megbecsülését követeljük: erre nézve elérkezett a tizenkettedik óra. Mert nem azoknak az eayetemi tanároknak a szempontjából kell a dolgot elbirálnig akiknek az e-
