Szegedi Tudományegyetem - József Attila Tudományegyetem munkatervek és beszámolók, 1959-1970, Szeged
1968/69 - Jelentés a József Attila Tudományegyetem 1968/69. tanévi munkájáról
- 10 -6^ egyrészt bevezetni, de szánszerülcg is továbbfejleszteni, éppen a fent említett célkitűzések hathatósabb megvalósítása érdekében. Az utazások és vendégfogadások lebonyolításánál aég problécát jelent, hogy zömmel az őszi félévre zsúfolódnak, egyrészt a jóváhagyások, az utak visszaigazolásának időpontja, aásrészt a meghívólevelek késői kiküldhetősége aiatt, s ezáltal a tanszékek ilyen irányú leterhelése nca kívánatosán aránytalan. A f.tanévben vendégüllátott külföldi szakeaberek közül /49 fő/ az I.félévben realizálta útját 31* kiutazó oktatóink közül /58 fő/ 41 bonyolította le utazását 1968 év végéig. Jelenleg egyetemünkről 8 oktató tartózkodik külföldön egy éves munkavállaláson. Az egyetem általános gazdasági helyzetét illetően ezúttal elsőként az ezzel kapcsolatosan tett rektori szervezeti intézkedésről teszek említést. A jelen költségvetési évtől kezdődően a költségvetési keretek jelentős hányadát a karok rendelkezésére bocsajtottuk és számos rovat tekintetében a kari, ill. tanszéki gazdálkodást vezettük be. Ezzel régi óhaj megvalósulására került sor, bár természetesen csak a gazdálkodási év végével lehet egyértelműen képet kapni arról, hogy az adott lehetőségekkel az említett egységek megfelelően képesek voltak-e élni. Ami az anyagi ellátottságot illeti, meg kell említeni, hogy változatlanul komoly problémát jelent egyetemünkön a kubatura kérdése, amelyen a tervbevett építkezések realizálása segíthet csak jelentős mértékben /amennyiben a kollégium építése e naptári évben, a biológiai épületeké a következő évben megindul/, továbbá ugyancsak változatlanul feszítő probléma a műszerezettség kellő szintjének biztosítása. Ezúton is nyomatékosan hangsúlyoznom kell, hogy a műszerezettség megfelelő színvonalának biztosításához nem elegendő az évenkénti hitel, hanem elkerülhetetlenül szükségesnek látszik egy egyszeri nagyobb támogatás, amely legalábbis a legégetőbb problémák megoldására alkalmas volna. * Egyébként is meg kell említeni, hogy a költségvetési keretek megállapításánál nem vették figyelembe a feladatok változásával együttjáró anyagi igények változásának tényét, valamint az áremelkedéssel együttjáró költségkihatásokat. Ebből következik, hogy a keret még a színvonal tartásához sem elegendő, nemhogy fejlesztést tenne lehetővé.
