Szegedi Tudományegyetem - József Attila Tudományegyetem munkatervek és beszámolók, 1959-1970, Szeged
1960/61 - Jelentés a Szegedi Tudományegyetem 1960/61. tanévi munkájáról
ideológiai problémáit elmélyülten lássa, felvesse és hozzájáruljon megoldásukhoz. Oktatóiak többsége csak a marxizmus egyik ágát, leginkább a filozófiát tanulmányozta alaposabban. lnnék az a következménye,hogy gyakran nem ragadják meg a politikai, társadalmi jelenségek lépegét, nem látják a gazdasági mozgatórugókat, tehát végeredményben egyes kérdésekben iaalista módjára gondolkodnak. Az egyoldalú filozófiai tájékozódás következtében oktatóink elmaradtak a nemzetközi munkásmozgalom aktuális kérdéseinek elmélyült, tudományos vizsgálatában. A marxizmus-leninizmus iránti megnövakedett érdeklődés matatja, hogy az utóbbi két évben és faképpen ebben a tanévben kibontakoztak a szakmai ideológiai viták. Minden karon felvetik a szaktudományok íontos ideológiai problémáit és keresik azok nsgoldását. A szakmai ideológiai vitákkal kapcsolatos terveinket általában sikerült megvalósítani. Ezek a viták lassan egyetemünkön a világnézeti nevelés fő formáját jelentik. Néhány megvitatott téma: A vallásos nézetek hatása a magyar jogtudományban. A társadalmi szervek szerepe a szocialista államban. A nyelvtudomány aktuális világnézeti kérdései. Kritikai realizmus és modernizmus. A mozgás és az anyag egységéről. A fejlődés, mint az élőlények sajátos mozgásformája. Mindhárom karon foglalkoztam a tanszékek az ateista nevelés ás a burzsoá nacionalizmus elleni harc lehetőségeivel, főbb tanszék rendezett jegyzet és tankönywltát, illetve szakkönyveket vitatott meg ideológiai szempontból. /Szerves Kémia c.jegyzet, magyar ullamjog, lólgári eljárásjog tankönyv-vitája/. A reformmal kapcsolatos tanszéki és kari vitákon elvileg is felmerült az elmélet és a gyakorlat viszonya, felvetődtek pontos ismeretelméleti problémák. Oktatóink többsége a tananyag korszerűsítésében elsőrendű feladatnak tartja tananyag dialektikus materialista szempontú átdolgozását, az oktatás világnézeti hatóerejének nevelését, ágyre inkább látják, hogy a tudományos és a világnézeti szempont elválaszthatatlan. A szakmai ideológiai viták terén elért eredményeinket azonban magosak kezdetnek tekintjük, ezek vonatkozásában több fogyatékosság merült fel. A szakmai ideológiai viták ion os kérdéseket tárgyaltak meg, mégis megállapítható, hogy a kérdések felvetésében nincs még kellő átgondoltság, eléggé a spontanaitás érvényesül, a * 48 *
