Szegedi Tudományegyetem - József Attila Tudományegyetem munkatervek és beszámolók, 1959-1970, Szeged
1960/61 - Jelentés a Szegedi Tudományegyetem 1960/61. tanévi munkájáról
^<33? VII. A hallgatók általános műveltsége. Az általános műveltségi színvonal általában ebben az évben ii tovább javult, bár teljes mértékben most sem mondható kielégítőnek. A haLIgátok általános műveltsége meglehetősen egyenetlen. Kisebb számban ugyan, de vannak igen széles olvasottsága, sokoldalúan művelt hallgatóink, de mellettük sokan aránylag csekély általános műveltséggel rendelkeznek. Megállapítható az is, hogy az utóbbiak többsége nem a munkás-paraszt származásúíRllgatók közűi kerültek ki, szélsőséges esetek valamennyi származási kategóriánál előfordulnak. Ink ob észrevehető az, hogy bizonyos iskolákból,- elsősorban szegedi, budapesti - a hallgatók magasan általános műveltséget hoznak masukkal, örvendetes, hogy ebben az évben a kari KISZ sRTvezetek kezdeményezésére az eddiginél többet és rendszeresebben olvastak szépirodalmi és szakkönyvek^t is, s hallgatóink közül is szép számmal bekapcsolódtak a KISZ által szervezett olvasó mozgalomba. A vizsgákon az volt a tapasztalat, hogy hallgatóink, legalábbis a szavakkal kapcsolatos művelődési anyagban eléggé jártasak, idevéve az egyes müvek zenei és képzőművészeti vonatkozásait is. Akadtak azonban még mindig olyan vizsgázók, akik "nem hallottak" crvidiusról, Goethe-ről, Voltaire-ről. A bölcsészettudományi Karon a magyar irodalom szigorlatokon feltűnt, hogy Révai József, mintaszerű, materialista didaktikára nevelő tanulmányainak jóval fogyatékosabb az ismerete és megértése, mint még néhány évvel ezelőtt is volt; arról nem is beszélve, hogy hngelsnek pl. a Felvilágosodásra vonatkozó alapvető tanai nem találkoztak a hallgatók nagy megértésével. Akár a marxizmus klasszikusainak alaptételei, akár az orosz és nyugati irodalom haladó jelenségeit, Íróit és műveit tekintjük, mint az általános műveltség belsőbb - irodalmi - körét kitöltő ismeret és élmény anyagokat, az eredmény a II.éves magyar szakosoknál igen gyen.e volt. A világirodalmi szigorlat erősen emelte ugyan a hallgatóság világirodalmi ismereteit, de önálló alkalmazásukat éppenséggel nem mozdította elő: sok esetben a kétféle anyag külön él a hallgatók tudatában, képtelenek egységes irodalmi és stilusirányokban gondolkodni. * 37 *
