Szegedi Tudományegyetem - József Attila Tudományegyetem munkatervek és beszámolók, 1959-1970, Szeged

1960/61 - Jelentés a Szegedi Tudományegyetem 1960/61. tanévi munkájáról

jelentős nevelőhatásuk is volt, hozzájárul ak a hallgatók szocia­lista világnézete megszilárdulásához, elősegítette szocialista emberré formálódásuk folyamatát, elmélyítette hivatástudatukat, megismerték a falusi népművelési munka szépségét, elmélyült való­ságismeretük, ssoros kapcsolatba, kerültek a való élettel, s álta­lában megértették: mennyire felelősségteljes, de ugyanakkor szép feladat a népművelő pedagógusé. Egyik oölcsószhallgatónk a gya­korlati munkáról készült jelentésében igy irt: "Megtanultuk, hogy a népművelő önzetlen ember, saját érdekeit alárendeli a közösség érdekeinek .... ehhez a munkához lélek kell. Tisztelettel és sze* retettel beszélni az egyszerű emberekkel, megnyerni a magunk szá­mára az embereket." A gyakorlati munka növelte hallgatóink Önbiz Imát és fellé­pését is. Nem egy hallgatónk a falun töltött tíz nap alatt 3-4 is­meretterjesztő előadást is tartott, az is csak növelte hivatástuda­tukat, s az ügy iránti lelkesedésüket. A legtöbb helyen szoros kapcsolatot tudtak kiépíteni a helybeli pedagógusokkal, órákat lá­togattak, megismerték a falusi általános iskolában való tanítás problémáit is. Ez év márciusában került sor a második tíznapos népművelési gyakorlat lebonyolítására. Különösen szerencsés volt az a megoldás, hogy a legtöbb hallgató ez év második népművelési gyakorlatát ugyanabban a községben töltötte, ahol az elsőt. Ez nagyban megköny­­ayitette a munkát, hiszen ismerős viszonyok közé kerültek vissza, s közben sem szakították meg a kapcsolatot a községekkel. Néhány hallgatónk annyira megszerette a falusi munkát, hogy visszatérve úgy nyilatkozott, hogy tanulmányai befejezése után szívesen menne akár kisebb községbe is tanítani, mert a faluról és általában a vidékről alkotott véleménye éppen a gyakorlat hatás ra megválto­zott. Ha a tíznapos népművelési gyakorlatok mást nem eredményeztek voln , mint a szemléletnek ilyenfajta változását, már magában ez is pozitív eredménynek számítana* A falusi népművelési gyakorlat elősegítette az oktatási reformnak célkitűzéseit is. Ez a gyakorlat a legjobb módja volt annak, hogy hallgatóink megismerj k jövő működésük területét, hi­szen közismert tény, hogy kulturális forradalmunk kibontakozása óta a dolgozó tömegek politikai, gazdasági, művészeti nevelése és továbbképzése falun és városon egyaránt a pedagógusok kezében van* * 34 *

Next

/
Thumbnails
Contents