József Attila Tudományegyetem - Rektori Tanács ülései, 1983-1984, Szeged

%- o 19. old. 3* bek.- Az óra az ám csökkentést a tanulmányi szili­­vonal Csökkentése nélkül csak akkor való­si thatjuk meg, ha az oktatási segédeszközök, amelyekre alapozva a hallgatók önálló mun­káját meg lehet követelni rendelkezésre áll­nak, ettől pedig még általában távol va­gyunk. /Tankönyv, jegyzet, tanterem, labo­ratórium, műszer, vegyszer stb./ Pélő, hogyha ez általános műveltség fejlesz­tésére megfogalmazott igényt a kötelező óra­számok csökkentésével próbáljuk elősegíteni, akkor ez a csökkentés elsősorban a szoros őr­­telemben vett szaktárgyakat fogja érinteni, s nem csökkenti megfelelően az un.n*"vonal­­feletti" általánosan kötelező s egyre sza­porodó számú előadások számát.- jí javaslatnak jóval konkrétabbnak kellene lenni az előterjesztésben szereplő "heti 23-35" órás utnutatásnál! Egyébként heti 25 órás elfog­laltság mellett is nehezen képzelhető el a 15« old. 3* bek.-ben említett hallgató mun­kavállalás vagy a 13« old. 2. bek.-ben emlí­tet t "áthall,1 at ás". Azokban az intézményekben, ahol a felvételi eredmények /természetes összefüggésben a je­lentkezésekkel/ nem a magas felkészültségi szintet mutatják lehet, hogy a magas óraszám1 ban adott képzés eredményesebb, mint az önál ló hallgatói munkára épitő képzés- Ezért az óraszámcsökkenést csak igen körültekintő elő zetes vizsgálat alapján helyes elrendelni.- Az óraszámcsökkentéssel együtt járó követelmény rendszer valósziníileg a jelenleginél nagyobb terheket róna a hallgatók vállára. Van azonban olyan vélemény, amely éppen ebben látja /meg­felelő értékelő és ösztönző rendszer kimun­kálása mellett/ a különböző minőségeket tük­röző végzettség dokumentálásának lehetőségét, a diplomák szürke egyformaságának megszünte­tése t. /Ez egyetértést jelent a 20. oldal 1-2-3 be­kezdésével is./

Next

/
Thumbnails
Contents