József Attila Tudományegyetem - Rektori Tanács ülései, 1983-1984, Szeged

Az 1983. évi bérgazdálkodás tapasztalatai az 1984. évi bérgazdálkodási állásfoglalás

Az elmúlt évek bér- és jövedelempolitikára vonatkozó központi intézkedései, valamint az egyetemi decentralizált bérgazdálkodás megszüntetése jelentős mértékben befolyásolta az egyetemi közhangulatot. Ennek következménye volt, hogy a bér- és jövedelempolitikai kérdésekkel 1982-ben a szakszervezeti bizottság és 1983-ban a pártbizottság is foglalkozott. Időközben kétféle szabályozás született a bér- és létszámgazdálkodással kapcsolatban. A tapasztalatok értékelése, valamint a javaslatok megtételét megelőzően áttekintjük az időközben született kétféle szabályozás egyes kérdéseit.

1./ Az 1983. évtől érvényes bérszabályozás főbb vonásai:

a/ 1983. január 1-től decentralizált bérgazdálkodás bevezetésére került sor. Ennek keretében a bérmegtakaritás 75 %-a azt az egységet illeti meg, amely a megtakaritást megtermelte, 25 %-a felett pedig a rektor rendelkezett.

b/ Kijelölésre kerültek az önálló bérgazdálkodási jogosultsággal rendelkező egységek.

c/ Meghatározásra kerültek a bérfejlesztés főbb elvei és a felhasználás szabályai.

Az előzőekben ismertetett pontokon kivül a bérgazdálkodásra vonatkozó legfontosabb központi és helyi szabályokat a szabályzat egységes rendszerbe foglalta és az eddigi gyakorlattól el nem térve megfogalmazta a tervezés és a bérgazdálkodás, valamint a bérmegtakaritás képződésének és felhasználásának rendjét.

A szabályzat nem rendelkezett a létszámgazdálkodással kapcsolatos kérdésekről, ezt az 1983. januári rektori tanácsi állásfoglalás tette meg.