József Attila Tudományegyetem - Rektori Tanács ülései, 1983-1984, Szeged

BÍ.ÖTBKJESZTÉS

a "Mezőgazdasági jo^ cimü főkollégium elnevezésének

megváltoztatására, é£*

t tanrendi elhelyezésének módoii 1 1

sitására.

1 1

» »

Mint; ismeretes, a tudományegyetemeken 1951-től a "Mezőgazdasági jog" cimü főkollégium a jogászképzés tananyagává vált, miután a mezőgazdasági termelőszövetkezetek egyre nagyobb számban való megjelenése az ország gazdasági és társadalmi struktúrájában alapvető jelentőségű változást, fejlődést jelentett, amelynek a jogban is tükröződnie kellett. 1953-ban a földjog és a Diezőgazdasági termelőszövetkezeti jog a szocialista jogrendszer önálló jogágaivá váltak, figyelemmel az alapot képező társadalmi-termelési viszonyok alakulására.

Az 1960-as évek elejétől, de különösen a gazdasági mechanizmus megváltoztatását követően Magyarországon az ipari, a kereskedelmi és a szolgáltató ágazatokban ugrásszerűen emelkedett a különböző tipusu és formájú szövetkezetek száma. A fejlődést nyomon követő szövetkezeti mozgalom, de a gazdaságpolitikai és szövetkezetpolitikai elképzelések is igényelték a szövetkezetekre vonatkozó egységes szabályozást.

1971-ben megjelent az egységes szövetkezeti törvény /az 1971. évi III. törvény/, majd napvilágot láttak a magas szintű ágazati jogszabályok is. Mindebből következően már az 1970-es évek elején nyilvánvalóvá vált, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezeti jogi oktatásban csupán egy /bár a szövetkezeti mozgalom szempontjából a legjelentősebb/ ágazatban működő szövetkezeti tipus képezi az oktatás magját, a homályban maradnak az olyan jelentős szövetkezeti kategóriák, mint pl. az ipari, szolgáltató, lakás, hitel, - kis és szakszövetkezetele, szakcsoportok, atb.

i