József Attila Tudományegyetem - Rektori Tanács ülései, 1983-1984, Szeged
- 30 -ÜooZEFOGLaLÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, JAVALLATOK 1/ Nem kell külön bizonyítani, hogy a kari tantervek alakulása és az oktatás korszerüsitési célkitűzések között szoros korrelativ kapcsolat áll fenn, az előbbi gyakran az utóbbinak egyenesen függvénye. Korszerüsitési igény azonban legalább is három sikon jelentkezik és valósítandó meg. a/ Folyamatos - ha tetszik - mindennapos feladat az oktatási programok, illetve tantervek olyan kisebb korrekciója, amely egy-egy szaktárgy változó súlyával a konkrét gyakorlati tapasztalatokból ered. Ilyen értelemben a teljes felújításra való minden törekvés épp úgy korszerűtlen oktatást eredményezne, mint ahogy annak elhanyagolása. Be kell látni azt, hogy a tudomány fejlődése a változó társadalmi igények, a szaktárgyak közötti súlypont eltolódások, az oktatás kereteinek bizonyos állandó mozgásához vezetnek. b/ Lényegesen összetettebb feladat egy-egy szakág oktatási programjának, illetőleg tanterv-rendszerenek átfogó reformja. Ilyen szempontból jelenleg a bölcsészkari reform legközpontibb kérdés egyetemünkön. Ennek részleteiről az előterjesztésben részletesen szólunk. Az elgondolások optimális hatékonyságát nagy mértékben gátolja /illetve fogja akadályozni/ a kari véleménynyel egyezően az egyes szakágak átfogó korszerüsitési munkálatainak fázisbeli eltolódása. A generális oktatáskorszerüsités szempontjából jelenleg /és több évre szólóan/ kiemelt feladat az ideológiai tárgyak oktatásának korszeiiisitése a párt KB Agitációs és Propaganda Bizottsága 1982. évi határozata alapján. c/ A legösszetettebb és igy a legnehezebb feladat az egész felsőoktatás képzési rendszerének a korszerüsitése. Az erre vonatkozó központi elgondolásokat a felsőoktatás fejlesztéséről szóló javaslat /"kék könyv"/ tartalmazza. Az abban foglalt célkitűzések realizálásának belső ütemezése egyenlőre nem ismert. Követelmény azonban /vagy annak kellene lennie/, hogy az a/ és b/ pontokban foglalt munkálatok már erre figyelemmel jelentsenek bizonyos megalapozást, ez azonban csak akkor lehetséges, ha a felsőbb szervek részéről a képzési rend korszerüsitése tekintetében egyértelmű döntésekre, elhatározásokra kerül sor. 2/ A jelentések alapján megállapítható, hogy a nem egy területen jelentkező hiányosságok ellenére a tananyagellátottság helyzete egészében véve nem annyira kedvezőtlen, mint ahogy azt - egyes esetekből kiindulva - gondolhatnánk. Arai konkrétan a JATE lehetőségeit illeti, itt két kérdésről kell szólni. a/ Az egyetemi saját jegyzetkiadás témájáról az illetékes rektorhelyettes kb. egy évvel ezelőtt az Egyetemi Tanácsot tájékoztatta, majd azt a karok vezetésének Írásban is megküldte. Ennek részletes ismertetése ezért ezúton mellőzhető. Abból kiderült, hogy az egyetemi vezetés nem csekély erőfeszítései árán a saját jegyzetkiadási jog megszerzésének elvi akadályai elhárultak és jogi probléma sincs. Ugyanakkor az önálló kiadási oktatási anyagok megjelentetése olyan anyagi megterhelést jelentenek a tankönyvkiadó vállalat általi megjelentetéshez képest - döntően a hallgatóság számára - /kb. 2-3 esetben tennél j.s többszörös beszerzési ar/ amely miatt annak favorizálása értelmetlenné vált.