József Attila Tudományegyetem - Rektori Tanács ülései, 1983-1984, Szeged

2

JG L

az egység oktatási feladatai. E tanterv szerint ugyanis — a magyar és az egyetemes történelem mellett — harmadik blokként szereplő történeti segéd- és rokontudományok oktatása nagyrészt a leendő tanszékre hárul. E téren feladata kettős lesz: a/ egyfelől el kell látnia — zömében teljesen új feladatként—1/ a levéltári, könyvtári és forrástani alapismeretek;

2/ a különböző segédtudományok; 3/ a kvantitatív módszerek;

4/ a történeti földrajz; 5/ a kormányzattörténet oktatását, b/ másfelől neki kell összefognia és koordinálnia azon tárgyak /pl. régészet, néprajz, művelődéstörténet, tudománytörténet és historiográfia/ tanítását, amelyeket a történeti szekció vagy a kar más tanszékei vállalnak magukra. A tanszéki csoport jelenlegi létszáma és óraterhelése 1984. szeptemberétől a következők szerint alakul:

Létszám: 5 fő + 1 óraadó /2 oktató

2 tudományos munkatárs 1 dokumentátor/ óraterhelés:

heti 23 kötelező egyetemi óra

heti 6 óra#levelező és postgraduális képzés

heti 8 óraa^ktatás /középkori magyar történet,

régészet, bizantinológia/ heti 8 óra speciális képzés /medievalisztika/

Összesen:45 óra/5 fő = 9 óra/fő.

A leendő tanszék vezetése dr. Makk Perenc egyetemi docens, a történettudományok kandidátusa révén helyileg megoldható. A tanszékké fejlesztés megítélésünk szerint sem személyi igényekkel új munkaerő beállítására vonatkozóan, sem pedig anyagi je]’legü következményekkel nein jár, hiszen a jelenlegi létszám alapvető oktatási feladatok ellátására elégséges, s a történész tanszékcsoporton belül a Csoport a szekció más tanszékeihez hasonlóan önálló egységként — eddig is részesült a szekció rendelkezésére álló pénzügyi forrásokból. A gyakorlatban a kar és az egyetem is a Csoportot de facto önálló egységként, mintegy külön tanszékként kezelte, s ez mutatja: a tanszékké szervezés a tényleges helyzet jogi szentesítését jelentené.