József Attila Tudományegyetem - Rektori Tanács ülései, 1983-1984, Szeged
3 7űg tekinthető elsősorban munkának. Le kellene szögezni, hogy a szorosabban vett tanulmányi követelmények végzése is munka és ennek van prioritása. Utalni lehetne talán a munkafegyelem kérdésére is. Tanárképzés esetében nem tartanánk szerencsésnek a tanulmányok megkezdése előtti munkavégzést. Ez egyébként is nehezitené az indulás amúgy sem könnyű feltételeit. III. Általános helyesléssel találkozott a képzésnek a "kimenet" oldaláról való szabályozósa. Problémák merültek fel azonban az un. szakértői testület szerepével kapcsolásban. Eddigi tapasztalataink szerint a gyakorlat oldaláról a prakticizmus veszélye állandóan fennáll. Egyáltalán nem biztos, hogy a gyakorlat minden esetben az ezen koncepcióban megfogalmazott, az innovációra képes szakember-ideál utón kapkod. Az emlegetett keretintézetet igen,a kutatóközpontot azonban nem látja szükségesnek e-kar. A kötöttségek oldását helyeslés fogadta, szükséges volna talán bevenni a javasolt módok vonatkozásában és egyébként is a kísérletek forszirozását. A szorgalmi és vizsgaidőszak optimális elosztásával elég általános az egyetértés, a tanulmányi év időtartamának a növelése - elsősorban az egyéb funkciók ellátása miatt - nem kivánatos. Vonatkozik ez a tanévközi szünetekre is. IV. Örömünkre szolgált, hogy a pedagógus képzéssel kiemelten, külön fejezetben foglalkozik az anyag. Pelmerült: nem lehetne-e felhasználni a fejezet első passzusát arra is, hogy a pedagógusképzés fontosságát ne csak az oktatási rendszer megújításának szempontjából, hanem direktebb módon, az egész társadalom szükségletei szempontjából is kiemelné az anyag /Az emberi tényezők kitüntetett szerepe manapság a termelés tekintetében a pedagógus fontossága a korszerű termelőerők emberi oldalának "előállításában"./ A meritési bázissal kapcsolatban elmondottak fontosak és jók. Különös élességgel fogalmazódott meg a nemek közötti arány javítása a pedagógus képzés vonatkozásában. /Elhangzott olyan
