József Attila Tudományegyetem - Rektori Tanács ülései, 1982-1983, Szeged
- 14 -XX\ t is akarja, mert bizonyos esetekben meg van győződve, hogy a 3 évenkénti tanszékvezetői váltás károsabb lenne, mintha egy tanszékvezető 10-15 évig áll a tanszék élén. Itt nem a mennyiség, hanem a minőség számit és ezt legyen szabad nyomatékkai hangsúlyozni. A váltásra akkor van szükség, ha erre a minőségi körülmények sarkallnak,és egyébként a megfelelő váltépartner biztosított. III/3/ Helyes gyakorlatot folytatunk-e akkor, amikor az Egyetemi Tanács által tanszékvezetői megbízatásukban meg nem hosszabbított személyek a szavazást követően - igaz, hogy rövidebb tartamú - újabb megbízást kaphatnak? /TTK/ Válasz: Újabb megbízást csak 2x6 hónapra kaphatnak a rektortól. Amennyiben ezt vállalják a társadalmi szervek és a kar vezetése javaslatot tesznek, akkor a rektor ilyen jellegű 2x6 hónapos megbízástól nem zárkózik el. Viszont utána további meghosszabbításra lehetőség nincsen, tehát újabb kari, egyetemi tanácsi szavazati procedúrának kell alávetni magukat a jelenlegi szabály szerint. Ez a lehetőség széleskörű társadalmi konrolltol való mentesítést jelent. 111/4/ Miért esnek sok tekintetben más elbírálás alá a M.-L- tanszékek vezetői, mint az egyetemünk egyéb tanszékvezetői /TTK/ Válasz: Legyen szabad azt mondani, hogy sok tekintetben nem esnek más elbirá lás alá, viszont egyes tekintetben igen*, azért mert a magyar felsőoktatással kapcsolatos jogszabályok ezt igy Írják elő. A legismertebb és legkirívóbb példa az, hogy az egyetem tanszékvezetőit az Egyetemi Tanács választja, a marxista tanszékek vezetőit viszont a rektor javaslatára a miniszter bízza meg. E^ben a vonatkozásban tehát valóban nem esnek azonos elbírálás alá. Ennek történetiségbe visszanyúló okai vannak, azon természetesen lehetne vitatkozni, hogy ez nem éppen a Marxizmus-leninizmus tanszékek vezetői számára sérelmes-e bizonyos szemszögből. Más vonatkozásban semmiféle megkülönböztetett helyzetet nem élveznek, kinevezésüknél éppen úgy a hármas követelmény, vezetőknél a négyes követelmény érvényesül - ugyanúgy felelősek a tanszékért, a káderutánpótlásért stb. Tehát a kérdés ’'sok tekintetben" kitételét úgy módosítaná, hogy "bizonyos tekintetben", ennek viszont jogszabályi előírásai vannak. 111/5/ Megfelelőnek tartja-e az egyetemi oktatók, kutatók kormegoszlását az egyetemi vezetés, figyelembevéve a következő évek várható oktatói, tudományos, utánpótlás uj előírásait? Az uj egyetemi létszám-státu3gazdálkd ássál összefüggésben nem szorul-e felülvizsgálásra az egyetem nyugdíjazási politikája? /TTK/ Válasz: Az egyetemi oktatók és kutatók kormeghatározását attól függően tekinthetjük jónak, vagy rossznak, hogy a statisztikát hol metsszük. Ha a 40 éves kornál, akkor a korösszetételt ideálisnak kell tartani, ha viszont 30 alatt és felett vizsgálódunk,
