József Attila Tudományegyetem - Rektori Tanács ülései, 1982-1983, Szeged

Ws- 2 -Nagyon sok vitát váltottak ki a távlati fejlesztési koncepciónak legkülönbözőbb területei, melyekről külön is sokat lehetne beszélni. Ezek közül néhányat emlitene: a gazdaság elvárásai a felsőoktatással szebben, a felsőoktatás különböző szintjei és azok egymásra illesztése, /egylépcsős, kétlépcsős, elágazó, ^ifurkáló, trifurkáló képzés gondjai/. Sokirányú vizsgálódás folyt a nappali, esti és levelező képzés vonatkozásában.

Ezekre a kérdésekre már az összeszerkesztett anyagok alapján, az ősz folyamán vissza kivárnak térni, akár kari értekezleteken, vagy Egyetemi Tanács napirendjeként. Most csak arról kiván szamot adni, hogy minden látszat ellenére az előmunkálatok folynak,^ bár minden előtanulmány még nincs is a Felsőoktatási Bizottság birtokában. Számos koncepció ütközik meg egymással és ő mint tagja a szükebbkörü összeállító bizottságnak, nem tartja helyesnek részleteiben szólni ezekről. Ha ebben a tanévben az oktatók intenzív bekapcsolódása a távlati fejlesztési tervmunkába még nem következik is be, a jövő félévben már demokratikus fórumokon /hallgatók vonatkozásában pl. rendkívüli ifjúsági parlamenten - hogy az milyen szintű legyen az még nem tisztázott - a szélesebb kör bevonása be fog következni. Az biztosnak látszik, hogy a hosszú idejű késés ellenére is valamiféle felsőoktatási koncepció az előirt határidőre, 1983. decemberére kialakul és Kormány elé kerül, nyilvánvalóan egy olyan felsőoktatási koncepció, mely a 2 éves óvónőképzéstől a 6 éves orvosképzésig, különböző szaktárcák alá tartozó intézményeket magába foglal, erőteljesebben elvi sikon mozgó lesz, meglehetősen kilúgozott az élő problémáktól. Tehát nagyon sok erőfeszítésre lesz szükség annak érdekéin, hogy ezek alapján konkrét ágazati, majd utána intézményi intézkedési tervek készüljenek.

Egy másik^fontos feladatnak tartották az intézményi demokratizmus erősítését a legkülönbözőbb szinteken, feladattervünk szerint folyamatossá kell tenni a rektori tanácsadóé testületek, mindenekelőtt a rektori munkaértekezletek munkáját és a döntések szélesebbkörü előkészítését irányozták elő. Azt kell mondani, hogy ez szinte maradéktalanul megvalósult, mert - bár a számok nem sokat mondanak - 5 rektori tanácsülést tartottak, illetve rendszeresen összehívták a rektori munkaértekezletet, amikor anyag és téma ezt megkívánta. Az összehívás alkalomszerűen és nem egy meghatározott napon történik, rendszeresen és hatékonyan funkcionál.

Ugyancsak rendezték a demokratikus fórumok - egyetemi, kari, összoktatói értekezletek rendszerét. Ennek keretében tartják most az első újszerű, összoktatói egyetemi megbeszélést, mely a jövőben 2 évenként egyetemi, 2 évenként kari szervezésben fog lebonyolódni. Iíem célszerű ugyanis minden évben mindkettőt

?o§íos^f‘ÍÍÍdatnak jelölték meg a dékánok közreműködésével a tanszéki demokratizmus erősítését. Lényegében véve e tekintetben ami a rektori vezetés szintjén elmondható, az, hogy a keretek az uj szervezeti szabályzattal kiépültek, adottak, az uj tanszékcsoport működését részletesen Írja elő. Kísérletképpen március elején tanszékvezetői értekezletet tartott és próbált néhány fontos kérdésben tájékoztatást adni. Nagyon fontosnak tartják,