József Attila Tudományegyetem - Rektori Tanács ülései, 1982-1983, Szeged
- 3 -413 Óráikat /a fiatalok elsősorban laborokat vezetnek/ a tanszékvezető *-----*--------------nem látogatja tehát nem teljesül az Intézkedési terv II/4/a pontja, amely a tanszékvezető feladataként konkrétan is emliti a gyakorlatok és szemináriumi órák látogatását. /Egyébként ez is felhivja a figyelmet annak fontosságára, hogy a szakbizottságok 1984-ig egy alkalommal ellenőrizzék az emlitett pont végrehajtását./ A fiatalok nincsenek megelégedve a tanszék szakmai életével« úgy vélik, hogy a többi biológiai tanszékkel összehasonlítva a Bipkémiai Tanszéken a legrosszabb a helyzet. Ennek oka lehet az is, hogy a tanszékvezető "lejáró" ittlétének nagy részét az adminisztráció tölti ki. Komolyabb ok viszont, hogy a fiatalokkal szemben nem támasztanak jól definiált követelményeket, nem érvényesül hosszabb távra kiható koncepció /pl. az 1-2 éves KK sz rződések azt eredméeÉ___-------------nyezik, hogy a kutatási témák is 1-2 évenként változnak/ igy a tudományos fokozat megszerzése is eléggé kilátástalan. Ez formailag is tükröződik abban, hogy a tanszéken /a tanszékvezetőt kivéve, aki a tudományok doktora/ főállásu^fokozattal^rend^ sőt még az egyetemi doktorátus megszerzése sem problémamentes. A kontraszthatás még erősebb, ha nemcsak a többi biológiai tanszékre, hanem az SZBK-ra is kiterjesztjük az összehasonlítást. /Itt viszont említendő az is, hogy az SZBK-tól ha nem is "hivatalosan" de kapnak támogatást a tanszék dolgozói./ A PB-anyag még azt fogalmazta meg, hogy "_Az alacsony fizetésű fiatalok többségének legfőbb egzisztenciális gondja a lakáshoz ■■ ■ jutás", a jelenlegi helyzet ennél lényegesen jobb, a tanszék 4-------------------------------—--------------------------—--------------------—--------------— ■■■ ■ ■ ■ fiatalja közül 3-nak a helyzete megoldott, a negyedik /Orbán László/ most a kollégiumban lakik, de úgy tűnik, az ő helyzete is megoldódik./Orbán László feleségének állása sem megoldott./ A fiatalok azt várják, hogy valamilyen előrelépés történjen! A FB anyagot idézve, a megkérdezettek már 1980-ban is úgy nyilatkoztak, hogy "Szükségesnek tartják kollégáik módszereinek megismerését ... tapasztalatcseréket. Fejlődésüket elősegítené az is, ha tanszékvezetőik, idősebb kollégáik gyakrabban látogatnák óráikat... Intézetenként, tanszékenként az adott terület állami felelőseitől, helyi vezetőktől várnak az eddiginél több kezdeményezést, gyakorlati lépést".
