József Attila Tudományegyetem - Rektori Tanács ülései, 1978-1979, Szeged

-ukornoki ideje alatt szerzett, az iskola általában más jellegű követelményeket támaszt vele szemben. Nem állitjuk, bogy ezen nem lehet változtatni bizonyos mértékig, de belátható időn belül a jellemző az marad, amit vázoltunk. Ebben a kérdésben is megmutatkozik azonban a vidéki egyetem hátrányosabb helyzete, hiszen a kapcsolattartás az eltávozottakkal a távolság miatt is lényegesen körülményesebb, nehezebb.

Az utánpótlással kapcsolatos problémákat részben már érintettük, de részletesebb kifejtést igényel. A saját utánpótlásunkéi itt tartott vagy annak tervezett gyakornokok helyzete sem problémamentes. Az indulásnál szembetalálkozunk azzal a kérdéssel, hogy a kiváló képességű hallgatók jó része már hallgató korában elkötelezte magát szakmai és anyagi előrehaladása szempontjából előnyösebb munkahelyre. Hiányosságként emlithetjük, hogy némely tanszékvezető meglehetősen későn néha csak az utolsó tanulmányi évben kezd komolyabban foglalkozni a hallgatóval abból a szempontból, hogy itt tartsa, ez pedig túlságosan későn van. Bizonyos mértékig mentségükre szolgálhat, hogy az elég sok bizonytalansági tényező miatt talán érthető is lehetne, magyarázatként mégsem fogadhatjuk el, ez az alapvető tanszékvezetői feladatok közé tartozik. Az előbb említettek miatt több olyan jó átlagos képességű gyakornok is bekerült, aki ugyan nagy szorgalommal eleget tett a követelményeknek, de ha a középszerűség veszélyét az egyetemen el akarjuk kerülni, akkor következetesebben kellene mellőzni az ilyen lépéseket. A gyakornokokból képzett utánpótlás összképe azonban egyértelműen pozitívnak mondható ennek ellenére is.

Gyakornokok itt tartására sohasem kaptunk álláshelyet a minisztériumtól, ha a tanszéki terhelés vagy egyéb szempontok ezt nem támasztották alá. Eddig azonban az esetek túlnyomó többségében, amint az már az előzőekben emlitett számarányokból is kitetszik, valamilyen módón általában adódott megoldás.

/