József Attila Tudományegyetem - Rektori Tanács ülései, 1974-1975, Szeged

Lehetővé tettük azt is, hogy a tartós vagy átmeneti bérmegtaka­­ritásból növeljük az óradijas kifizetéseket annak érdekében, hogy a 01. rovaton megtakaritást érjenek el és az igy felsza­baduló bérkeretet a dolgozók alapbérének növelésére fordíthassák. 1973/74. években az Egyetemi Tanács és a Szakszervezeti Bi­zottság álláspontja szerint bérfejlesztési keretből létszámot szervezni csak a legszükségesebb esetben lehetett. Bérfejlesz­tési keretünket elsősorban a főfoglalkozású dolgozók bérének emelésére használtuk fel. 1972. évtől az időszaki főfoglalkozá­súak közül a fűtőket és udvarosokat nem a rendelkezésre álló béralapból finanszíroztuk, hanem az évközben képződött közpon­ti kezelésből lévő átmeneti bérmegtakarításból. 1974. évben az egyetem ossz.béralap 0,3 %-ának megfelelő összeget az átmene­ti bérmegtakarításból szintén alapbéresitésre használtunk fel. Ezzel tehát 3 %-os bérfejlesztés helyett 3,3 %-os fejlesztést valósítottunk meg. Törekvésünk az volt, hogy a rendelkezésre álló béralapból elsősorban a főfoglalkozásúak alapbérét nö­veljük és az időszakonként jelentkező kiadásaink tervét mi­nél inkább vigyük át egyéb forrásainkra, megtakarításainkra. Társadalmi szerveink az elmúlt évek folyamán politikai mun­kájukkal segítettük a takarékossabb gazdálkodás megvalósitását. A KISZ Bizottság szervezésében 200/m Ft értékű társadalmi mun­kát teljesítettek a KISZ klub építésénél. Az egyetemi hallga­tók résztvettek a biológiai tanszéki épület átadás előtt ta­karítási munkáiban, a tanszék átköltöztetésében és az uj he­lyiségek berendezésében. Erre kb. 600 munkaórát használtak fel. A továbbiakban is számítunk a hallgatók és egyetemi dolgozók társadalmi munkájára. Hallgatóink eddig is ügyeltek arra, hogy feleslegesen ne ron­gálódjanak a berendezések, az energiaforrások ne legyenek fe­leslegesen igénybevéve. Fokozottabban kell a kérdésekre a fi­gyelmet ráirányítani.

Next

/
Thumbnails
Contents