József Attila Tudományegyetem - Rektori Tanács ülései, 1967-1969, Szeged

- 3 -1961 1962 1963 1964 1965 1966 196 7 52,0 50,5 45,0 43,0 40,5 39,0 37,5 /4?,5/ /51,V /43,5/ / 48,5/ /40,5/ /40,0/ /38,0/ A szánok százalékot jelentelek. Ide /alsó, zárójelben álló szánok/ az ötévvel korábban felvettek árányszánát is felirtuk négegyszer. Termé­szetesen az ötévvel korábban felvettek nem mindannyian ugyanakkor vé­geznek, tehát a két számarány egybevetése hibás következtetésekre is módot nyújthat. Úgy látszik, hogy a végzettek aránya valamivel alatta mara$ a felvettek aránysz'ánának, bár egyértelműen a fenti szánok ezt nem mutatják. Ezt úgy magyarázhatjuk, hogy a fizikai dolgozók gyermekei hamarosan felismerik helyzetüket és tiszteletreméltó erőfeszítéssel veszik fel e szempontból szerencsésebb társaikkal a versenyt. Egyetemünkön egyen­lő lehetőség áll minden hallgató előtt. * lehetőségekkel való élés pá­dig már csak a képességektől függ. Ami a tanulmányi eregényeket illeti, erre vonatkozóan kevés adatunk van, ugyanis az! utóbbi időben a felsőbb szervek nem kötelezték a Déká­ni Hivatalt ilyen tipusu adat szolgáltatására. Rendelkezésre a következő adatok állnak: 1960/64 1966/67 1967/63 II.félév II.félév I.félév 1. 4,10 3,80 3,6® 2. 3,99 3,86 3,33 Az 1. sor a kari átlagé.% a második sor a fizikai dolgozók gyermekei­nek átlagát jelentik. Bz a néhány adat azt mutatja, hogy a különbség igen kicsi. Ha azokat a hátrányokat, amelyekről az előbbiekben volt szó, valamilyen módon az elért eredményeknél korrekcióba vehetnénk, minden bizonnyal kijelenthetnénk, hogy a fizikai dolgozók gyermekei jól megállják helyüket a tanulásban. • A kérdés politikai oldalának jelentőségét nem kell külön hangsúlyoz­nunk. Ma már mindenki előtt világos, hogy nem szemlélhetjük közömbösen a fizikai dolgozók gyermekeinek a tanulmányaik során kifejtett erőfe­szítéseit. Abban is mindenki egyetért, hogy a megfelelő támogatást meg kell adnunk. Sokkal nagyobb problémát jelent az, hogy ezt a támogatást, hogyan kell realizálni. A régebbi években, amikor még a származás szerinti kategorizálás volt érvényben, sokszor hibás, adminisztráció jellegű, nem egyszer a támo­gatottat negszégyenitő tulpatronálás is előfordult. Ezek alapján vigy gondoljuk, hogy "megkülönböztet#* támogatásnak helye nincs. A támogatásnak az oktató-nevelő nunkánk egészében kell megnyilvánulnia. Bz a nevelő munka nyilvánvaló politikai töltéssel rendelkezik, igy nem helyezkedhetünk arra az "objektiv" álláspontra, hogy hallgatóink egyen­­lőek, és legfeljebb csak a."szociális" problémáról vessünk tudomást. StencilszánsTTK. 122

Next

/
Thumbnails
Contents