József Attila Tudományegyetem Rektori Tanács munkaértekezletei, 1966-1967, Szeged
1966. november 10., rektori munkaértekezlet
k Bolyai Intézet, dr3 Kalmár László professzor vezetésével az ellenőrzés* gépi vizsgáztatás módszerét az előadás hatékonyabbá tétele szemszögéből vizsgálja, A korszerűséggel kapcsolatban a MM, I960, október 25~én kiadványt bocsátott közzé " A felsőoktatás tananyagának és oktatási módszereinek korszerűsítése" cinen* Ennek konkrétebb tartalmi vonatkozásait találjuk a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Kara számára készült fogalmazványban. :'elt ehető, hogy ezeknek szerepe van abban,hogy Karunk egyes tanszékei felismerték az előadás korszerűségére vonatkozó főbb követelményeket: Többek között, hogy " a vitatott legújabb eredmények közül csak a leglényegesebbet ismertessük, alapos előzmények után a többit speciális kollégium keretében," "Az újból csak annyit, amennyi a régit cáfolja. Ami időtállónak látszik. Mindez természetesen magával vonja a MM, kiadványban hangsúlyozott elvet, hogy " el kell hagyni a túlhaladott ismereteket." A korszerűség feltétlenül a jó szakemberképzést szolgálja. Helyesen mutatott rá a MM* kiadványa: "Specialisták képzése nem lehet az egyetem célja," " L tudósképzés nem lehet az egyetem feladata." A szakképzés bevezetése - különösen a biológus szakképzés - aktuálissá tette a kérdés felvetését. A legbecsületesebb szándéktól vezéreltetve is túl sok az, amit ezektől a hallgatóktól negkivánurik. Mindenre képessé akarjuk őket tenni, amit t.-endő legkülönbözőbb munkák megoldása tőlük megkívánhat: legyenek jó matematikusok, fizikusok, kémikusok, rendelkezzenek igen bő és modem ismeretanyaggal a biológia szinte minden területén, Félő, hogy a sokirányú, nagy anyagmennyiség a szintvonal rovására megy: nem a biztos tudást, hanem bizonytalanságot szül, A szocializmus jelenlegi fokán a korszerűség fontos kritériuma a marxista-leninista világnézet előadásokban való maradéktalan érvényrejut ása % ^ •' no Pozitív eredménynek látszik ehhez az, hogy Egyetemünk Természettudományi Kar-i asszisztenseinek nagyrésze elvégezte a Marxista-Leninista Esti Egyetemet, Ez a képzés azonban alig érinti a szakideológiai problémákat, igy a természettudományi tárgyak oktatásához oktatóink csak részben kaptak segítséget. Fokozatosság: Az egyetemi előadások alapvetően fontos követelménye. Számos nehézség abból adódik, ^hogy érettségi után egyetemre kerülők átmenet nélkül olyan alajV*tő szaktárgyakkal kerülnek kapcsolatba, amelyeknek nehézségi foka eléri, olykor meghaladja a felsőbb évfolyamokon oktatott speciális szaktárgyakét. Az ebből adódó nehézségeket fokozza az, hogy az X. éves hallgatók komoly metodikai nehézségekkel küzdenek a jegyzetelésben, a tanulásban, a munkabeosztásban, stb. Ennek következményei kihatnak az egész öt éve. munkára /felüíetésség, az emlékezetet károsan befolyásoló mechantkusság, bizonytalan, nem eléggé bevésett emlékképek, fogalmak, kétesértékü ismeretek/. Az egyetem tehát tovább fokoz egyes hibákat, amelyeket olykor a középiskola rovására Írunk, Karunkon e téren is figyelemreméltó elgondolások látnak napvilágot. Gondolok itt dre Kalmár László professzorra, aki a fokozatosság elvét az alábbiak szerint értelmezi, A matematika történeti fejlődése az egyszerű eszköfeökkel elérhetőtől a bonyolult, az absztrakt felé való haladást mutatja* Ez a történeti Stencilszám: TTK* 5A1.
