József Attila Tudományegyetem Rektori Tanács munkaértekezletei, 1966-1967, Szeged
1966. október 13., rektori munkaértekezlet
tanulmányainak befejezése után a képesítésének megfelelő munkakört nem aim 11 a munkált: tőnél fogja betölteni, amely a kedvezményekből eredő terheket, tehát mintegy q ” ki taníttatást** maga kénytelen vállalni# £ megfontolás nem e(gy szer vezetett oda, hogy as egyetemre jelentkező t o váb b tanul érához szükséges javaslatot a munkáltató kizárólag erre tekintettől megtagadta, illetvo felvétel esetén e kedvezményeket egyoldalúan - akár a jogszabályi rendelkezések megszegésével is - korlátozta# De bizonyos aggály felvetődött a karok részéről is# ügyes esetekben ugyanis tapasztalható volt, ho,gy a hallgató lényegében csupán a ke Ivezraényekből viélé részesedés érdekében jelentkezett továbbtanulásra, s orodetllog sem állt szándékéban a képesítés megszerzése után annak megfelelő munkakor betöltése* A probléma szükségképpen felveti azt az igen sokat vitatott és máig is eldöntetlen elvi kérdést, hogy mi a. levelező oktatás fenntartásának íl.jú3M-Asl indokoltsága^ A levelező oktatás eredetileg azok számára kívánta s továbbtanulás lehetőségét biztosítani, akik rajtuk kívülálló objektív okok folytán nőm voltak képesek korábban a az .keégéa képesítés megszerzésére, noha betöltött munkakörük alapján megfelelő képesítés megszerzésére kötelezettek# A későbbiek során a leveleső oktatás egyes szakokon a a&akeraborutánpótlás képzésének is alkalmas formájává vált, különösen azokon a szakokon, ahol a nappali tagozaton folyó képzés a jelent késő ozakemberszüksóglet kielégítésére nem volt képes • Végezetül, az Idők során a levelező oktatás tagadhatatlanul egy.bizonyos általános továbbképzési oktatási formává is vált# Kialakult olyan vélemény, hogy aaenny iben a jelentkező a felvételi vizsgán a szükséges követelményeknek megfelel, úgy a felsőoktatási intézmény bon való továbbtanulás át nem lehet tőle^ megtagadni pusztám azért, mert jelenleg nem az adott szaknak megfelelő munkaterületen dolgozik és esetleg nincs
