József Attila Tudományegyetem Rektori Tanács munkaértekezletei, 1966-1967, Szeged

1966. november 24., rektori munkaértekezlet

- 5 -Az ide vonatkozó rendelkezés szerint a társadalmi ösztöndíjakat károm tényező határozza meg: az egy főre jutó jövedelem, a ta­nulmányi eredmény és végül a szerződtető fél közigazgatási jel­lege /kiemelt' varos, ill. vidék/. Az egy főre jutó-jövedelem szempontjából megállapítható, hogy ál­talában az alacsonyabb jövedelműek részesülnek nagyobb számban és arányban társadalmi ösztöndíjban. A statisztikai mellékletekből osztályközépsők alapján számított átlagjövedelmek nyújtanak az alábbiakban e tekintetben felvilágosításts Az egy főre jutó jövedelem forintban a Tanév Jogtud.Kor Bölcsészettud.Kar TTK Társ,őszt,Összes Társ.őszt.összes Társ.őszt.Összes hallgatóknál hallgatóknál hallgatóknál 1963/64 812 860 750 829 777 812 1964/65 811 865 765 899 773 819 1965/66 807 860 736 830 799 829 1966/67 819 882 813 860 810 83 8 Még kedvezőbb a helyzet ha a tanulmányi ösztöndíjasok átlagjöve­delmét az összes hallgatók átlagjövedelméhez viszonyítjuk. Az utóbbiak ugyanis általában valamivel magasabbak. Az egy főre ju­tó jövedelem tekintetében jelentkező növekedési tendencia pedig nyilvánvalóan társadalmunk egészében jelentkező egy főre jutó jövedelem növekedéssel függ össze. A mellékletek 4,sz. táblázatából megállapítható, hogy a társadal­mi ösztöndíjasok tanulmányi eredménye mindhárom karon magasabb az összkari tanulmányi átlagoknál. Az egy főrG jutó jövedelem és a tanulmányi eredmények között itt sem mutatható ki jelentősebb kapcsolat. A három év átlagában a magasabb jövedelmi csoportokhoz tartozó hallgatók tanulmányi át­lagai csupán ogy-két századdal nagyobbak. A munkahely szempont jóból a jogtudományi és bölcsészettudományi karon két-ké^ eset kivételével csak vidéki szerződtető felek sze­repelnek és csak - érthető okok miatt - a TTK-n jelentősebb a kiemelt városok aránya, azonban itt is nagymértékű csökkenés mu­tatkozik évenként, így az 1963-64-es tanévet 100-nak véve a vizs­gált évek sorrendjében a dinamikus viszonyszámok 87,3 %» 50 % és 24 %. Eng,: Dr.Vártay István, 15 péld.

Next

/
Thumbnails
Contents