József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1994-1995, Szeged
1994. október 13., I. rendes ülés
A Szövetség intézményei gazdálkodásukat és intézményi adminisztrációjukat összehangoltan, egységes elvek alapján működtetik, megőrizve az intézmények gazdasági önállóságát. Ugyanakkor a közös érdekek figyelembevételével állandóalt keresik a leghatékonyabb megoldásokat. 3.2 Tárgyi fejlesztések A Szövetség, mint az ország egyik legfontosabb felsőoktatási központja kiemelt fejlesztési prioritással rendelkezik. Ennek megfelelően el kell készíteni az infrastruktúra összehangolt fejlesztésének hosszú távú koncepcióját, és azt - a többi regionális integrációhoz hasonlóan - be kell nyújtani a Kormánynak. Elfogadható koncepció összeállításának számos feltétele van: □ előbbre lépni a szervezeti integrálódás útján (lásd a 3.1 pontot!); □ valamennyi tagintézmény dolgozza ki a saját elképzelését; □ az intézményenkénti elképzeléseket szövetségi szinten integrálni kell. A közös fejlesztés lehetősége és indokoltsága szinte valamennyi infrastrukturális területen fennáll: □ kollégiumi férőhelyek bővítése; Q sportlétesítmények bővítése; □ informatikai hálózat, telekommunikáció; □ kutatási háttér, műszerpark; □ oktatási háttér, audiovizuális oktatástechnika, multimédiák. 3.3 Oktatási, képzési programok A araduális képzés integrált fejlesztése terén nagy lehetőségek vannak, amelyek közül ma már több meg is valósult: □ áthallgatások rendszerének kiterjesztése: a tagintézmények az egységes kreditrendszer alapján kölcsönösen elfogadják azonos tárgyaknál a szeneit kreditponlokat. Ez bővíti a tanárválasztás lehetőségeit, és versenyt is teremt a programok, tanszékek között, amely alapul szolgálhat idővel a racionalizáláshoz. □ Fakultatív tárgyak kölcsönös meghirdetése a hallgató szabadon választ, hogy az előírt törzsanyag mellett hol, milyen tárgyból szerez kreditponlokat. Ez nagy lehetőséget teremt az interdiszciplináris, vagy a határterületek iránti érdeklődés kielégítésére. □ Transz-diszciplináris képzés: az alapdiplomát követően eltérő szakterületen is lehetővé válhat másoddiploma szerzése a szövetség tagintézményei körében (egyéni érdeklődés, vagy az elhelyezkedés esélyének javítása céljából). Ez a különféle kurzusok kölcsönös beszámíthatósága miatt a szokásos két évnél rövidebb időtartamú is lehet. □ Ui szakok indítása: a tagintézmények együttműködése diszciplína rangjára emelhet egyébként interdiszciplináris területeket, amelyek így oklevéllel minősített szakképesítésre lehetnek szert. Ez feltétlenül a Szövetség felsőoktatási intézményi státuszát igényli. A posztgraduális (dnktorandu.sz) képzés tág területe az együttműködésnek, és ezt a szövetségi fonna csak erősítené. Ennek érdekében létre kell maid hozni a Szövetség I labililációs Tanácsát is. 4. Tagintézmények, intézményi státuszok A Szegedi Egyetemi Szövetséget a jelenlegi „Szegedi Universitas Egyesülés" tagintézményei alapítják meg. Bár a felsőoktatási törvény módosítása szükséges ahhoz, hogy ez a Szövetség a többihez hasonlóan felsőoktatási intézményi státuszt nyerjen, amíg ez megtörténik a működés áthidaló megoldásokkal, a javasolt testületekkel és játékszabályokkal biztosítható. A Szövetséget a következő önálló tagintézmények képezik: • József Attila Tudományegyetem • Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem • KEE Élelmiszeripari Főiskolai Kar (a jövőben: Mérnök- és Menedzserképző Főiskola) • Juhász Gyula Tanárképző Főiskola • Hittudományi Főiskola • • Szegedi Biológiai Kutató Intézet Az önálló tagintézmények szövetség formában történő integrációja lehet a kiindulópont, amelyben a rendkívül heterogén intézményi státuszok „összebékíthetök” (gondoljuk el, a Hittudományi Főiskola speciális helyzetét, az
