József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1994-1995, Szeged
1994. október 13., I. rendes ülés
w KONCEPCIÓ SZEGEDI EGYETEMI SZÖVETSÉG LÉTREHOZÁSÁRA (tenezet) 1. BEV EZETÉS A hazai felsőoktatás szervezeti és tartalmi átalakítása elkerülhetetlen feladat, amelynek közvetlen ösztönzője a költségvetési finanszírozási gondok, hosszú távon pedig a versenyképesség növelése miatt létérdeke valamennyi intézménynek. Sokkal célszerűbb, ha az intézmények elébemettve ennek a problémának saját maguk találják ki (és találják meg) az ésszerű megoldásokat, nein /ledig a kormányzatra hagyatkozva régi szokás szerint megint felülről várják az intenciókat. Szegeden már 1991. óta haladtaik apní lépésekkel az integráció útján, de ma már több kell a szimbolikus mozdulatoknál. Az „Universitas Egyesülés" tagintézményeinek vezetői megállapodlak, hogy az eddigi eredményekre, közös gondolkodásra, és intézményi !■. koncepciókra alapozva a lehető legrövidebb időn belül el kell döntenünk a-□ a szervezeti integráció miiven formája valósuljon meg Szegeden ? bto j? i. ► ,'Q a tárgyi fejlesztésekre umatkozó intézményenkénti koncepciókból milyen „ Universitas "-szinten összehangolt fejlesztési elkéiizelést tegyünk az MKM asztalára? Eddig a kél kérdést gyakran összevontan kezeltük, jóllehet elvileg csak egy egységesen elfogadott integrációs fonna ismeretében lehet tárgyalni a fejlesztések összehangolásáról így ezúttal csak az első kérdésre kívánunk felvázolni egy lehetséges megoldást, amely igyekszik figy elembe venni az induló helyzet minden sajátosságát, és kerülni az utópiát 2. A Szegedi Egyetemi Szövetség létrehozása A jelenleg társulási formában működő Szegedi „Universitas" Egyesülés eddigi eredményei azt mulatják, hogy kellő köhillekinlé.ssrl, és a felesleges konfliktusokat elkerülve lehetőség van az integráció szorosabbra fűzésére, további lépésekre a korábban megkezdett együttműködésre alapozva: 2 □ az előző kormány döntéseivel megindította az intézményeket ezen az úton (az intézmények egy minisztériumhoz sorolása, a fejlesztési pályázatoknál érvényesített regionális preferenciák, a volt szovjet laktanyák odaítélése, stb.). □ az országban a legtöbb intézmény formálisan tagja lett valamilyen regionális szövetségnek, egyesülésnek, □ megindult a tartalmi együttműködések szélesedése is az egyes szövetségekben (közös oklevelet átló képzések, éttnktatássílhallgtitéis, közös infrnstntkninUis fejlesztések, beruházások, pályázatok. stl>.). Ezt a folyamatot az új kormány a programja szerint továbbra is kiemelten kívánta támogatni (fejlesztésben gyakorlatilag csak az integrációk kapcsán gondolkodik!) és a várható költségvetési szigorítások is ebbe az irányba kényszerítik az intézményeket. Mindent összevetve az integrációk megvalósulása csak idő kérdésévé vált (lásd pl. az előkészületben lévő törvények szellemét!). A felsőoktatási törvény jelenlegi formájában kényszerű korlátol szab az integrációnak, mert nem kodifikál olyan szervezeti formákat, amelyek a jelenlegi szétaprózott intézményi fonna és az összevont irányítást jelentő egyetlen ..Universitas’' között a fokozatos integrálódást lehetővé lennék. Nincs tisztázva jogilag az intézmények szövetségének státusza, és a jobb híján választott egyesülési fonnának rengeteg hátránya van. Szegeden az Egyetemi Szövetség formában történő (később részletezett) működés tűnik legésszenibbnek. ha a törvény napirenden lévő módosításánál ennek pontos definiálására is kitérnek. Ekkor ugyanis nem kendnek a jelenlegi intézmények patthelyzetbe, nem tudván megválaszolni a „ki kit nyel te?" kérdést. Az Egyetemi Szövetség létrehozása a következők miatt lenne reális lépés: □ nem a létező helyzet tagadásával, hanem eredményeinek felhasználásával épülne ki az űj szervezet. Végftlis az intézmények az elmúlt időszakban működőképesek, sőt fejlődőképesek voltak, ezen radikális átalakításuk helyett inkább a meglévő stniklűra adaptálása az űj viszonyokhoz lenne elfogadható megoldás mind gyakorlati, mind morális szempontból. □ Ha a társadalmi és gazdasági rendszerváltás békésen zajlott (és zajlik), semmi sem indokolja, hogy a nehezen kivívott intézményi autonómiák hirtelen megvonásával háboríts állapotokat idézzünk elő az egyébként is egzisztenciális mélypontra taszított felsőoktatásban, illetve közalkalmazotti rétegben. Miközben a tevékenységük révén szeretnénk Európába eljutni.
