József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1993-1994, Szeged
II. kötet - 1994. június 30., XII. rendes ülés
Az Indóház tér környékének fellendítése, ha a Nagyállomás helyén marad, ugyancsak városi érdek és a kollégiumok, nővérszállók, kisebb bevásárlóközpont és diákigényeket kiszolgáló büfék, sörözők, egzotikus konyhájú vendéglátóhelyek telepítésével megoldható. A Nagyállomás kiköltöztetése még inkább komoly feladat: meg kell akadályozni az elsivárosodást. Ugyanakkor a felszabaduló MÁV és ipari területek alkalmasak az egyetemi háttér-struktúra (raktárak, mosoda, nyomda, garázs, műhelyek) telepítésére. A bővülő klinikai létesítmények egyrészről alapvető közlekedés-rendezést, másrészről kisebb sportlétesítmények (teniszpálya, fallabdacsarnok) építését teszik szükségessé. A Bem utcai laktanyához csatlakozó területek nagyon énékes egyetem-fejlesztési tartalékot képeznek. A III. fejezetben vázolt Honvéd téri épület könyvtárként való hasznosítása a város életében ugyancsak meghatározó jelentőségű, centrum-széthúzó hatású, fokozza a nagyvárosi jelleget, a megnövekedett hallgatói forgalommal és az arra települő kis magánvállalkozásokkal. A Tisza Lajos krt. - Zászló utca saroktelek kiválóan alkalmas lenne egy új fogászati klinika felépítésére, melynek városfejlesztő jelentősége ugyancsak vitathatatlan. Az Aula Magna tömegénél és többrétű funkciójánál (egyetemi előadó és díszterem, kongresszusi csarnok, hangverseny és előadóterem) fogva olyannyira meghatározó eleme lehet Szeged belvárosának, hogy az még a szanálást és a költségmegosztást és hitelfelvételt is megéri. A Dugonics téri főépület a könyvtár kiköltözése után teljes egészében az Egyetem központi igazgatási épülete lehet színvonalas belső kiképzéssel és alapos felújítás után az egyik legreprezentatívabb középület a Városháza és a Színház után. Az Új Klinikai Tömb mellett felépítendő új műtéti és elméleti tömb, a velük szemben lévő telekre tervezett új családorvosi intézet - humán reprodukciós központ (lombikbébi program) - előadóterem együttes éppúgy városképi jelentőségű, mint meghatározó betegellátó funkciót koncentráló építkezések. A két nagy épület megépítése lehetővé teszi a SZOTE Kossuth Lajos sgt.-i telkeinek felszabadítása mellett a régi klinikai telek elodázhatatlan revitalizációjának megkezdését. A revitalizáció bizonyos mértékű funkciócserével járó felújítás-sorozat, mely jórészt meghagyja a klinikai pavilonok jellegzetes megjelenését, és a klinikapark szépségét, ugyanakkor itt is a betegellátás legkorszerűbb szintre emelését szolgálja. A magyar és külföldi hallgatók és hozzátartozóik mellett a mindenfelől ideérkező betegek és hozzátartozóik egyaránt növelik a város bevételeit, a tervezett nagyarányú építkezések rendkívül sok munkaalkalmat teremtenek. VI. A SZOTE fontosabb fejlesztési igényei Az alábbi fejlesztési elképzelések a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetemet részben mint Magyarország egészségügyi felsőoktatásának reá eső közel lA részéért felelős intézményt, részben mint a határainkon túl élő, szomszédos román és délszláv területekről érkezők oktatóbázisát szemlélik. Ebbe bele kell érteni az érintett területek
