József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1993-1994, Szeged
II. kötet - 1994. június 30., XII. rendes ülés
2 KD megoldhatatlannak. Nehezebb a helyzet a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolával, a SZOTE Főiskolai Karával, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Főiskolai Karával, de egy valamivel hosszabb átalakulási folyamat révén történő csatlakozásuk ugyancsak megoldhatónak és sok szempontból előnyösnek látszik annak ellenére, hogy tevékenységüket több tárca felügyeli és finanszírozza. Jellege miatt csak részleges egyesülésre, lazább együttműködésre lehet számítani az SZBK részéről. Amennyiben ezek az integrációs törekvések végbemennek, Szegeden hatalmas lehetőségekkel rendelkező, meghatározó jelentőségű felsőoktatási központ, szellemi tőkekoncentráció alakul ki: a Szegedi Egyetem. S a város büszkén fogja vallani: Szeged egyetemi város. II. Az Universitas Egyesüléstől a Szegedi Egyetemig A rendszerváltás során a hét szegedi felsőoktatási intézmény együttműködési megállapodást írt alá a megüresedett öthalmi volt szovjet laktanya létesítményeinek és földterületének megszerzése érdekében. Az együttműködést 1991. június 6-án társasági szerződés megkötésével tették szorosabbá. A Kormány 1020/1994.(111. 18.) Korm. sz. határozata a fenti objektumot állami tulajdonként kezelésre az MKM hatáskörébe adta, Universitas céljára történő hasznosítás érdekében. A Szegedi Universitas kezdeti tessék-lássék tevékenysége 1992-93-ban megélénkült, sikeres közös pályázat alapján kiépült az új telefonközpont, 1994-ben pedig az újabb, közösen elnyerhető fejlesztési pénzeszközök reménye mellett az elérhető közelségbe került hatalmas terület felhasználásának lehetősége cselekvésre készteti az Universitast. Az igazgatótanács 1993-ban elfogadta azt a koncepciót, hogy miután a belátható jövőben nincs remény egy közös egyetemi campus felépítésére és Szeged városa is idegenkedik attól, hogy az általa befogadott egyetem elköltözzék a városból, a területre más hasznosítási elképzelést kell kigondolni. Megegyezés született abban, hogy az Universitas lényegében csak a körülkerített területre és az épületekre tart igényt, a többi földterületet pedig a várossal folytatandó területi alkuban cserealapként kívánja hasznosítani. A városi fejlesztési koncepciókban egyetemi campus céljára az öthalmi területen kívül az újszegedi (Füvészkert melletti) és a Maty-éri elhelyezés gondolata is felmerült. Az Universitas 1993-ban ezzel azt az elgondolást állította szembe, hogy az Universitas a belvárosban, meglévő épületeit felhasználva, továbbá épület- és telekcserékkel a Dugonics tér - Dóm tér - Boldogasszony sugárút, illetve régi és új klinikai telep - Semmelweis utca - Indóház tér - Bem utca vonulatát tekinti fő terjeszkedési irányának, megtartva ezáltal a fokról-fokra bővítés lehetősége mellett a belvárosba szövődön egyetem jellegét. Ezzel egy híd felépítése is feleslegessé vált. A SZOTE a Kossuth Lajos sugárúti épületeit a fejlesztés során felszabadítja, Újszegeden pedig a volt pártiskola épületének teljes birtokbavételével hosszú távra is megoldja ottani elhelyezési gondjait. A SZOTE megkezdte az Indóház tér környékének birtokba vételét is (Bors-ház, Sárkány Szálló).
