József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1993-1994, Szeged
II. kötet - 1994. június 23., XI. rendes ülés
07/06/94 2 bevezetését nagyon megkönnyítené, ha a Gazdasági Hivatalok -távlatilag- közös épületben helyezkednének el, továbbá közös elektronikus questura kialakítására kerülne sor. Ugyancsak megkönnyítené a közös lektorátus, testnevelés tanszék létrehozását az, ha ezeknek az egységeknek közös épületet lehetne találni, illetve közösen lehetne sportcsarnokot létesíteni. Természetes együttműködések alakulhatnának ki szakok közös indításával, ami felgyorsíthatá egy (közös) közgazdasági illetve társadalomtudományi kar létrehozását. Mindezek előfeltétele az, hogy a vidéki nagyvárosokban kormányzati céllá váljon a városi egyetemek megvalósítása, és a beruházási erőforrások szétosztásánál ezt a döntést érvényesíteni lehessen. Az alább következő középtávú fejlesztési terv Szeged vonatkozásában az előzőleg leírtakat tekinti a legvalószínűbb peremfeltételeknek. Országos szinten feltételezzük, hogy a hallgatói létszámemelkedés tartós tendencia lesz. Mivel az elmúlt időszakban egyetemünkön lezajlott mintegy 50 %-os létszámemelkedéssel a korábban meglevő szabad kapacitásainkat felhasználtuk, ezért - a további folyamatban is részt véve - abból indulunk ki, hogy fejlesztési forrásokra is igényt tarthatunk. Amennyiben pótlólagos épületek beszerzésére nem kerülhet sor, úgy a létszámemelkedési tervek sem valósíthatóak meg. I. A képzés és kutatás (tartalmi) fejlesztése. A JATE-n jelenleg a kialakult kép nagyon sokszínű. Képzésünkben főiskolai és egyetemi szakok is jelen vannak. Az "A", "B", "C" típusú diplomákon kívül speciális és szakosító képzéseket is végzünk. Az egy-, két-, illetve háromszakos tanárképzésen kívül az utóbbi időben fokozatosan előtérbe került az egyszakos tanárok képzése, ami foglalkoztatáspolitikai szempontból nézve nem kedvező. Négy nyelvből is folyik a hároméves nyelvtanárok képzése; ez, hároméves képzési idővel főiskolai diplomát ad, de a végzettek jogosultak középiskolában is tanítani, ami speciális problémát jelent. A tanárszakos hallgatók mellett elsősorban a TTK- n jelentős számban van nem-tanárszakos hallgatónk is, (biológus, vegyész, matematikus stb) lényegesen megemelt szakmai óraszámot teljesítve. Ugyanakkor jelenleg nem használjuk ki a Felsőoktatási Törvény által biztosított szakosító képzési formákat. Majdnem minden szakunkban elindult a doktori képzés. A kialakult sokszínűségben célszerűnek látszik általános normák megfogalmazása. Eközben aligha kerülhető ki a kreditrendszerre való áttérés. Ebben az esetben az
