József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1993-1994, Szeged

II. kötet - 1994. április 7., VIII. rendes ülés

— 19 —

SIS'

(3) A kari oktatói összességének tanácsadó testületé a kar oktatóinak értekezlete, amelyet a dékán hívhat össze.

(4) Az értekezletekre meg kell hívni a kar minden — akár fő-, akár másodállású vagy mellékfoglalkozású — oktatóját, a címzetes egyetemi tanárokat és a docenseket, valamint mindazokat, akik a kar oktatói és tudományos tevékenységében részt vesznek (külső előadók, tudományos kutatók, kollégiumi tanárok stb.). Az oktatói értekezletre továbbá meg kell hívni azokat a nem oktató besorolású dolgozókat is, akik a kari tanácsnak vagy érdekképviselet szerveknek tagjai.

(5) Az értekezletről azt megelőzőleg legalább 15 nappal a tárgysorozatot is tartalmazó meghívóval kell az érdekelteket értesíteni.

(6) Az értekezleten bármely oktató vagy kutató az egyetem vagy a kar életét érintő bármely ügyben kérdést, javaslatot és ajánlást terjeszthet elő; a kérdésre az illetékes kari vezetőnek lehetőleg az értekezleten szóban, de legkésőbb 15 napon belül írásban válaszolni kell.

(7) Ha valamelyik javaslat, vagy ajánlás kapcsán — az elnök megítélése szerint — szavazás válik szükségessé, ezt nyílt szavazásai és egyszerű szótöbbséggel kell megejteni.

(8) A javaslatok és ajánlások elintézéséről megfelelő időben és módon, de legkésőbb a következő oktatói értekezleten tájékoztatást kell adni, a kezdeményezőt pedig — amint ez lehetséges — írásban értesíteni kell.

(9) Az értekezleten jegyzőkönyvet kell vezetni, és annak intézkedést igénylő részeiről a végrehajtásra illetékes személyeket kivonatosan értesíteni kell. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető, az értekezlet elnöke és az általa felkért két hitelesítő írja alá. A jegyzőkönyvvezetőt az elnök jelöli ki.

(10) Az értekezletről készült jegyzőkönyvbe a kar oktatóinak, kutatóinak és dolgozóinak betekintési joguk van.

AZ OKTATÁSBAN RÉSZT VEVŐ SZERVEZETI EGYSÉGEK

(1) Az oktató-, a nevelő- és a tudományos munkát, az Egyetem általános feladataiból adódó egyéb tevékenységet, valamint az ezekkel összefüggő kiegészítő feladatokat az egy-egy tudományágnak, illetve a vele rokon tudományoknak az oktatására és művelésére kialakított oktatási alapegységek (tanszékek), továbbá egyéb szervezeti egységek végzik.

(2) Az önálló szervezeti egységek létesítését vagy megszűntetését — az illetékes dékán vagy a rektor kezdeményezésére, az Egyetemi Tanács meghallgatásával — a rektor rendeli el.

(3) Az önálló egységen belüli, önállósággal nem rendelkező egység (belső egység) létrehozásának kezdeményezésére az érdekelt önálló egységvezető jogosult, felállításáról az önálló egységet magába foglaló tanszékcsoport, ilyen hiányában pedig az illetékes kari tanács vagy Egyetemi Tanács dönt. A belső egység működési