József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1993-1994, Szeged

II. kötet - 1994. április 7., VIII. rendes ülés

(1) a) A választások megszervezése egyetemi feladat.

b) Minden, a JATE-n egyetemi vagy akadémiai főállásban lévő oktató, kutató dolgozó és hallgató, aki nem áll fegyelmi vagy közügyektől eltiltó büntetés hatálya alatt, választó és egyben választható. Az oktatók és kutatók az oktatói, a hallgatók a hallgatói, a nem oktató dolgozók a dolgozói képviselőt választási egységekben választják meg.

c) A választott oktatók, kutatók, hallgatók és dolgozók tájékoztatják választóikaat az Egyetemi Tanács működéséről.

d) A választás szempontjából egységek az Állam- és Jogtudományi Kar, a Bölcsészettudományi Kar, a Természettudományi Kar; emellett a karokhoz nem tartozó egységek — oktató és nem oktatói dolgozói képviselő választása szempontjából — egy-egy további egységet alkotnak, valamint külön egységet képeznek a gyakorló iskolák.

e) A szavazás hivatalos szavazólappal, titkosan történik a kitöltetlen szavazólapon semmilyen megkülönböztető jelzés nem lehet.

f) A tanácstagok választásával egyidőben a választási egységek az általuk választható rendes tagok számával egyező számú póttagot is választhatnak. A póttagok behívására a tanácstag előre bejelentett akadályoztatása, vagy a Tanácsba hivatalból történő bekerülése esetén bármikor sor kerülhet. A póttagot a tanácstagsági jogkör csak a Tanácsba történő behívástól kezdve illeti meg, ezt a jogkört a tanácstag akadályoztatásának megszűnéséig gyakorolhatja.

(2) a) A választás időpontját a rektor állapítja meg úgy, hogy ez valamennyi választási egységnél lehetőleg egy időben történjék meg. Ezt az időpontot a rektor köteles legalább két héttel korábban nyilvánosságra hozni, s egyidejűleg kijelölni a választás lebonyolításáért felelős személyt.

b) A választás lebonyolításáért az illetékes dékán, illetve valamelyik — karokhoz nem tartozó — egység rektor által megbízott vezetője felelős.

(3) a) A választás kétfordulós. Minden választásra jogosultnak minden fordulóban egy szavazata van.

b) A választás mindkét fordulója — a szavazásban résztvevők számára tekintet nélkül — érvényes.

c) A szavazás az első fordulóban (előválasztás) úgy tűnik, hogy a szavazásra jogosult a hivatalos szavazólapon megjelölt helyre olvashatóan felírja az általa alkalmasnak tartott annyi személy nevét, amennyi az adott egységben egyetemi tanácstagnak választható, s ezt a szavazólapot a megfelelő urnába helyezi.

d) Érvénytelen az a szavazat, amelyet nem a hivatalos szavazólapon adtak le, amelyet nem a megfelelő urnába dobtak, valamint amelyből nem olvasható ki egyértelműen, hogy kire kívánták leadni.

(4) a) A szavazás minden választási egységben három egymást követő munkanapon át tart.

b) A választás lebonyolításáért felelős személy gondodkodik arról, hogy a szavazólap mindhárom napon munkaidőben átvehető és az urna a szavazó számára