József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1993-1994, Szeged

I. kötet - 1993. december 16., IV. rendes ülés

[71] A rendkívüli munkavégzést szóban, de ha azt a közalkalmazott kéri, írásban kell elrendelni.

[72] Az elrendelhető túlmunka felső határa naptári évenként kétszáz óra. A túlmunka elrendelésére az önálló szervezeti egység vezetője jogosult.

[73] A túlmunka ellenértékét az önálló szervezeti egység bérkeretének terhére kell kifizetni.

4.5 Pihenőidő

Mt. 122. §

(1) Ha a napi munkaidő a hat órát meghaladja, a munkavállaló részére legalább húsz perc munkaközi szünetet kell biztosítani.

(2) Ha a három, vagy többműszakos, illetve a megszakítás nélküli üzemelés miatt a munkaidő nem szakítható meg, továbbá a készenléti jellegű, illetve az olyan munkakörben, ahol az étkezés munkaidőn belül is biztosítható a munkaközi szünetet a munkaidőn belül kell kiadni.

(3) A munkaközi szünet minden egybefüggő három túlóra után is megilleti a munkavállalót.

Mt. 123. §

(1) A munkavállaló részére a napi munkájának befejezése és a másnapi munkakezdés között legalább tizenegy óra pihenőidőt kell biztosítani.

(2) Az (1) bekezdéstől KSZ vagy a felek megállapodása eltérhet, de legalább nyolc óra pihenőidőt ilyen esetben is biztosítani kell.

(3) A KSZ előírhatja, hogy a készenlétet követően a munkavállalót pihenőidő nem illeti meg.

[74] A közalkalmazott részére napi munkájának befejezése és a másnapi munkakezdés között legelább nyolc órai pihenőidőt kell biztosítani.

[75] Ha a közalkalmazott otthoni készenlétet teljesített és készenléti ideje alatt munkára nem vették igénybe, a készenlétet követően pihenőidő nem illeti meg.

[76] Az étkezési idő 30 perc. Az étkezési idő munkaidőn belül — a teljes munkaidőben foglalkoztatottak részére — az alábbi munkakörökben biztosíthatók:- gazdasági, műszaki, igazgatási, ügyintézői- ügyviteli alkalmazotti,- könyvtárosi,- segédkönyvtárosi,

- technikusi,

- fizikai állományú dolgozók.

Mt, 124. §

(1) A munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg, ezek közül az egyiknek vasárnapra kell esnie.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérő munkarendben foglalkoztatott munkavállalónak hetenként legalább negyvenkét órát kitevő, megszakítás nélküli pihenőidő jár. Ebbe a vasárnapnak, illetve, ha a munka rendeltetése folytán vasárnap is folyik egy másik teljes naptári napnak bele kell esnie.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően a pihenőidő — az egészségre ártalmas munkakört kivéve — kéthetente, KSZ rendelkezése esetén havonta összevontan is kiadható, de egy pihenőnap vasárnap történő kiadás kötelező.

(4) A (3) bekezdésben foglaltakról — az egészségre ártalmas munkakört kivéve — az idényjellegű munkáltatók, illetőleg munkakörök tekintetében el lehet térni.

[77] A pihenőidő a készenléti, illetve készenléti jellegű munkakörökben összevontan is kiadható.

4.6 A szabadság

Mt. 132. §

(1) A fiatalkorú munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár, utoljára abban az évben, amelyben a fiatalkorú a tizennyolcadik életévét betölti.

(2) A szülők döntése alapján gyermeke nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalót vagy a gyermekét egyedül nevelő szülőt évenként a tizenhat évnél fiatalabb

a) egy gyermeke után kettő,

b) két gyermeke után négy,

c) kettőnél több gyermeke után összesen hét

munkanap pótszabadság illeti meg. A pótszabadság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.

(3) A vak munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár.

(4) A föld alatt állandó jelleggel dolgozó, illetve az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát töltő munkavállalót pótszabadság illeti meg. Ennek mértékét kollektív szerződés, illetve munkaszerződés határozza meg.

Mt. 133. §

(1) Ha a munkavállaló munkaviszonya év közben kezdődött, részére a szabadság arányos része jár.

(2) Ha a rendes szabadság kiszámításánál töredéknap keletkezik, a fél napot elérő töredék egész munkanapnak számít.