József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1993-1994, Szeged

I. kötet - 1993. november 11., III. rendes ülés

- 31 —

csak rendkívül indokolt esetben változtathatja meg és a munkavállalónak ezzel összefüggésben felmerült kárát, illetve költségeit köteles megtéríteni.

(5) A munkáltató a munkavállaló már megkezdett szabadságát kivételesen fontos érdekből megszakíthajta. Ebben az esetben a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre, illetőleg a visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít be. A munkavállalónak a megszakítással összefüggésben felmerült kárát, illetve költségeit a munkáltató köteles megtéríteni.

Mt. 139. §

(1) A munkavállalónak — kérelmére — a tartós (előreláthatólag harminc napot meghaladó) ápolásra vagy gondozásra (a továbbiakban: ápolásra) szoruló közeli hozzátartozója otthoni ápolása céljából az ápolási idejére, de legfeljebb két évre a munkáltató fizetés nélküli szabadságot köteles engedélyezni, ha a munkavállaló az ápolást személyesen végzi. A tartós otthoni ápolást és annak indokoltságát az ápolásra szoruló személy kezelő orvosa igazolja.

(2) Közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, a házastárs egyeneságbeli rokona, az ökrökbefogadott-, mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, a testvér, valamint az élettárs.

Mt. 140. §

(1) A munkavállalónak — kérelmére — egy évig terjedő fizetés nélküli szabadságot kell engedélyezni, ha a munkavállaló magánerőből a saját részére lakást épít. A fizetés nélküli szabadságot az építési engedélyben megnevezett személy vagy helyette a vele együttélő házastárs (élettárs) igényelheti.

(2) A kért megszakítás nélküli fizetés nélküli szabadságot a munkavállaló által megjelölt — legalább egy hónappal előzetesen közölt — időpontban kell kiadni.

(3) Ha a munkavállaTó a szabadságot részletekben kívánja igénybe venni, a kiadás ütemezéséről a munkáltatóval előzetesen meg kell állapodnia.

4.8 A hosszabb idejű mentesítés (fizetésnélküli szabadság) a munkavégzés alól

[74] A zavartalan egyetemi oktató-nevelő munka érdekében munkavállalás céljából az egy alkalommal adható leghosszabb fizetésnélküli szabadság egy év, amelynek leteltével — ha a dolgozó a munkát az Egyetemen nem veszi fel — a közalkalmazotti jogviszonyát meg kell szüntetni.

Ezen szabály alól kivételt képezhet a külföldi kiküldetés esetén — az erre vonatkozó külön szabályzat betartásával — megkapott 1 éven túli fizetésnélküli szabadság.

— 32

tó

[75] A szorgalmi időszakban kért két hónapnál hosszabb fizetésnélküli szabadságokat úgy kell tekinteni, mintha ismétlődés esetén össze kell adni, s ha ezek összege az egy évet elérte, a következő fizetésnélküli szabadság csak öt év letelte után engedélyezhető. (A nem szorgalmi időszakra kért engedélyeket e tekintetben nem kell figyelembe venni.)

[76] A [75] és [76], pontban foglaltak aló kivételt jelentenek azok az esetek, amikor a Munka Törvényköny alapján kötelező a fizetésnélküli szabadság kiadása.

4.9 Egyéb mentesítések

Ft. 24. §

A felsőoktatási intézmények oktatói számára tudományos kutatások, illetve művészi alkotó tevékenység végzése, továbbá egyéni tudományos továbbképzésük elősegítése érdekében — a felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározottaknak szerint legfeljebb azonban 1 évi időtartamra — 5 évenként oktatásmentes kutatási, alkotó időszak

engedélyezhető.

[77] A szervezeti egység vezetője oktatói és kutatói munkakörökben tudományos fokozat megszerzése, tankönyv, egyéb mű írása és más meghatározott kutatási feladat ellátása céljából — 5 évente egyszer — maximálisan 6 hónap időtartamra mentesítheti a közalkalmazottat a JATE-n folytatott munkavégzés alól.

[78] A közalkalmazottat a munkavégzés alól mentesítheti a szervezeti egység vezetője évi maximum 10 munkanap időtartama.

[79] Ezekben az esetekben a közalkalmazottat alapilletménye és pótlékai (a

vezetői és veszélyes munkahelyi pótlékok kivételével) illetik meg. •

5. Előmeneteli és illetményrendszer

5.1 Besorolás, közalkalmazotti illetmény Kjt. 63. §

(1) A közalkalmazottat az ellátandó munkakör figyelembevételével kell a 61. § (1) bekezdés szerinti megfelelő közalkalmazotti osztályba besorolni.

(2) Nem érinti a 61. § (1) bekezdése szerinti besorolást, ha a munkakör ellátásához az iskolai végzettségen, képesítésen túl egyéb más képesítés is szükséges.

(3) A Felső közalkalmazotti osztály