József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1988-1989, Szeged
1988. október 6., I. rendes ülés
17 zetét megvizsgáló bizottságnál-: feltáró munkájáért, ugyanakkor felhívja a TTK dékánját egy szakbizottság létrehozatalára a helyileg orvosolható problémák megoldása érdekében. Rektor: Megkedjük a 3. napirendi pont tárgyalását. Ennek előadója Bodnár László rektorhelyettes, akit meg is kérdezek, hogy kíván-e szóban kiegészítést tenni az írásban kiküldött szabályzat tervezethez. Bodnár László: Kiegészítést nem kívánok tenni, de náhány mondatos szóbeli megjegyzést kívánok az Egyetemi Tanács előtt elmondani. Bizonyára emlékszik mindenki, hogy 1987 novemberében az Egyetemi Tanács napirendjére tűzte ennek a szabályzatnak a tervezeti vitáját. Aztán lekerült a napirendről, hiszen olyan alapvető probléma vetődött fel, hogy két fél számára nem volt elfogadható az a tervezet. Nevezetesen az Egyetemi Hallgatíi Tanács nem hallgató tagjai számára. Ilyen körülmények között 1988-ra húzódott el a szabályzat tervezetének az elkészítése, amiről hangsúlyozni szeretném, hogy koncepcionálisan teljes egészében megváltozott. E koncepció azt a két pontot próbálta kiküszöbölni és egy ésszerű kompromisszummal áthidalni, ami megoldhatatlannak bizonyult 1987 novemberében. Nevezetesen az egyik a nyilvánosság kérdése, a másik pedig az értékelés gyakoriságának kérdése. A mostani szabályzat-tervezetben a gyakoriság kérdésében általános értéket használtunk, hogy tudniillik ne kössük semmiféle naptári évhez, időszakhoz a vélemények elkészítését, hanem ami praktikus, amikor egy oktató befejezte csoportjában a gyakorlatok illetve szemináriumok vezetését vagy az évfolyam oktatását előadás keretében, akkor készüljön el az oktatóról a vélemény teljesen függetlenül attól, hogy 1 félévig oktatott vagy éppen 4 félévig. Ami a nyilvánosság kérdését illeti úgy véljük, hogy kapja meg a véleményezést magáról az oktató, a tanszék vezetője, a tanszékcsoport vezetője és a dékán. Na most a felhasználás módjára vonatkozóan pedig annyit, hogy általánosabb értékelésre csak olyan szinten kerülhet sor, hogy a tanszékcsoport tanács vagy a kari tanács magát a véleményezési szisztémát értékeli nem a konkrét véleményeket. A konkrét véleményeket azok kapják és alkalmazzák és használják fel akiket közvetlenül érint. A szabályzat 9-es pontja (6.old.) alternatív javaslatot tartalmaz, egyszer az Egyetemi Tanács 3 évenként illetve 5 évenként értékelje a véleményezés tapasztalatait. Azt javasolnám, hogy első ízben három év eltelte után, hogy a szükséges korrekciókat el lehessen végezni, utána 5 évenként. Végezetülismertesem azok névsorát, akik a szabályzat tervezetének elkészítésében közreműködtek. Egyeztető megbeszéléseken az Egyetemi Hallgatói Tanács három szóvivője: Gaál Zsolt, Pató Attila, Kerepes Károly végzett értékes munkát, a konkrét szövegezés, értelmezés készítésében: Czúcz Otto, az Ajtk dékánhelyettese, az itt mellékelt kérdőív-minta elkészítésében és megszerkesztésében Németh Józsefnek voltak kiemelkedő érdemei. Rektor: Van-e kérdés az előterjesztőhöz. Szilágyi Zsuzsa: A gyakorló iskolák valamely vezetőjével vagy oktatójával konzultáltak-e az anyag elkészítése során? A
