József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1987-1988, Szeged
1987. szeptember 24., I. rendes ülés
7 Rektor: Saját elképzelése szerint a szociálpolitika hangsúlyozásának csak akkor van értelme, ha arra anyagi eszközök is lesznek. Javasolja a kérdést a májusi tanácsülésen napirendre tűzni, amikor ismeretes lesz az is, hogy államunk hogyan vélekedik erről. Zánthó Róbert: A szakszervezet régóta foglalkozik a szociálpolitika alapelveinek pontositásával, egy bizottság foglalkozik a kérdéssel most is. Kéri, hogy Rektor elvtárs javaslatát, a májusi tanácsülést fogadja el az Egyetemi Tanács. Kovács István: A fiatal ösztöndíjasok benntartásának lehetőségeiről, nehézségeiről beszél. Az a véleménye, hogy ez nemcsak a tanszékvezető, hanem az egész egyetem ügye is. Javasolja megfontolásra az állás kilátásba helyezését még akkor is, ha nincs státusz, ellenkező esetben a tehetséges fiatalok másfelé orientálódnak. A fiatal szakemberek vonatkozásában véleménye szerint a 30 éves korhatár az általános. Ha magasabbra emeljük a korhatárt, éppen a kritikus pontra nem lehet koncentrálni; 30 éves korig meg kellene oldani azokat a problémákat, amelyek most 40-ig oldódnak meg. Mint az alkotmányjogi tanács tagja részt vett a Parlament 3 napos ülésén. Az utolsó pillanatban került kézbe a szociálpolitikai koncepciót tartalmazó boriték, ennélfogva nagyon kevés szó esett róla. A pénzügyminiszter nem veheti át a szociálpolitikai felelősséget, az egy népjóléti minisztérium feladata lenne. Egyetért a határidőnek a II. félévi ülések valamelyikének napirendjére tűzésével, amikor erre megérnek a feltételek. Végül megemliti, hogy az egyetemnek három nagy funkciója van: a tájban, az országban, a világban. Meggyőződése, hogy ez a hármas feladat a feladattervben érvényesül. Seres László: A kiemelkedően tehetséges fiatalok visszatartásával kapcsolatban Kovács professzor felvetését, amely precedensteremtő, szerinte a munkatervben az irányitó és személyzeti munkára vonatkozó d/ és e/ pontokba foglalhatjuk. Az egyetem eddigi gyakorlata a személyzeti munka területén két fázisra alapult. Az egyik, ha egy hely megüresedett, arra egy, a közvetlen környezetben lévő fiatalt vették fel. Ennek megfelelően alakult az egyetem átlagszinvonala. A másik csatorna az volt, ha valaki kiemelkedő tehetségnek bizonyult, valamilyen módon mindenképpen bennmaradt. Ennek következménye a jelenlegi bérbeállási szint. Elfogadva Kovács professzor javaslatát, szerinte az egyetemi személyzeti munka alapja a tehetség legyen. A két csatorna tovább működését megengedhetetlennek tartja. Gaál Zsolt . Módosítási javaslatot terjeszt elő a 2. oldal 5. pontjához: Figyelemmel kisérjük a diákétkeztetés helyzetének alakulását, lehetőségeinkhez mérten igyekszünk az étkezés feltételeit javitani. Szabó Dezső: Nem látja sok értelmét a módosítási javaslatnak. Tájékoztatásul elmondja, hogy november 1-vel a KÖJÁL bezáratja az a la carte éttermet, bezárjuk a Gödör Éttermet. Gyakorlatilag csak a menza marad. A diákoknak kb. 84 %-a étkezik a la carte-on és csak a 16 %-uk menzán! Az a la carte jegyeket továbbra is fel lehet használni a Csm-i Vendéglátó Vállalat bármelyik éttermében, kivéve a menzát. Azért nem tartja érdemesnek bevenni ezt a pontot, mert nem rajtunk múlik a változtatás lehetősége. A konyhák azonnali felújítása pl. kb. 30 millió Ft-ba kerülne, amihez a minisztérium pénzt nem ad. Rektor: A tájékoztatás uj információkkal szolgált, megszűnik falaink között az a la carte étkezés. A módosítási javaslatot elfogadja a következőképpen: Figyelemmel kisérjük a diákétkeztetés helyzetét, és megkíséreljük annak javítását. Z
