József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1987-1988, Szeged

1987. november 19., II. rendes ülés

14 Feltételezi, hogy a dékánok továbbra is hallgatókat fognak felkérni, hall­gatók jelölésére, és meg fogják kérdezni a hallgatói tanácsot is. Történelmi tapasztalat egyébként azt mutatja, minél erősebb a szabályozás, annál erősebb a jogsértésre való hajlam egyrészről, másrészről pedig társa­dalmon belül bizalmat teremteni szabályozással nem lehet. Kerepesi Károly: Az 55. § 1. és 2. pontjára adott válasz kielégitő volt, vi­szont az 55/3 pont alkalmazását szükségtelennek, sőt egyenesen hibának tartja. Rektor: Tehát úgy gondolják, hogy a hallgatók ilyen vonatkozásban élvezzék a különbségtételt? Kerepesi Károly: Nem a rektori egyeztetéssel, hanem a társadalmi szervekkel történt egyeztetést tartjuk furcsának. Rektor: Társadalmi szerv a KISZ Bizottság is. Ennek alapján a hallgatók el akarnának"engem tiltani attól, hogy figyelembe vegyem a társadalmi szervek véleményét. Pedig én minden nap figyelembe veszem". Őszintébb dolognak tartja, ha a szabályzatba be is Írja. Kerepesi Károly: Azt viszont nem tartja őszinte dolognak, hogy hallgatói je­lölésekbe beleszóljon a KISZ, egy alanyi jogú, minden'hallgatót megillető fo- i lyamatba, mert hallgatói közösségek jogairól van szó. Nem tartja helyesnek hogy hallgatói közösségek garantált jogaiba beleszóljon bármelyik társadalmi szerv. Rektor: De hát mit'ért azon, hogy beleszól? Elmondja, hogyan történt az egye­temi tanácsba a jelölés. A listát ismertette a társadalmi szervezetek egyetemi csúcs ülésein. Ott azt mondták, hogy jól van. Ha valakivel kapcsolatban nem­leges állásfoglalás lett volna, arra is meg lett volna a megoldás. Nem érti ezt a nagyfokú bizalmatlanságot. Amig Magyarországon ilyen társadalmi szerve­zetek vannak, hogy Szakszervezet, KISZ, addig ezeket bárki is figyelembe fog­ja venni. Karácsonyi Béla: Akkor lenne az ifjúságnak sérelme, hogy ha ő felállna és ja­vasolja x elvtársat, és ha azt nem veszik fel a jelölőlistára, újból meg kell kérdezni a pártot, a szakszervezetet, stb. De szerinte nem ez a mechanizmus, miért csépeljük a szót? Szalay István: A javaslat lényege az, hogy ne Írja elő a szabályzat, hogy kö­teles kikérni a társadalmi szervek véleményét, illetve kikérheti, ha akarja és a gyakorlat az, hogy mindig ki is kéri. Rektor: A Minisztérium a korábbi megszövegezést kifogásolta, mert az azt sej­tette, hogy ez vétójogot kiván biztosítani a társadalmi szerveknek, ezért vál­toztattuk meg a fogalmazást. Tehát a rektor ezeket a véleményeket figyelembe veszi, ezért maradt ki az egyeztetés szó a módositó szövegben. Nem látja további akadályát annak, hogy a tanács véleményét kérje. Karfeleme­­eléssel kéri jelezni, ki ért egyet az SZMSZ ama módosításával, amely a kikül­dött javaslatban szerepel? Megállapítja, hogy az Egyetemi Tanács 2 ellen­­szavazattal, 3 tartózkodással a javasolt módo­sításokat elfogadta. így ezek a módosítások az az egyetemi SZMSZ részévé váltak. 7. sz. határozat Rektor: Bejelenti, hogy ezáltal az egyetemi SZMSZ érvénybe lépett. Felkéri Burger Kálmán rektorhelyettest előterjesztése megtételére az egyetem állami megbízásaira és szerződéses munkáira vonatkozó szerződés kiegészítésére. 2M

Next

/
Thumbnails
Contents