József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1987-1988, Szeged

1988. július 6., VII. rendes ülés

8 fordult hozzám, hgy terjesszek az Egyetemi Tanács elé egy ilyen nyilatkozat-terveze­tet, amelynek az első változtatát mellékelték is. Módosított, de még mindig kezdeti változatának tekinthető az a szöveg, amely most előttünk fekszik, s amellyel kapcso­latban konzultációt folytattam Fülöp Józseffel, az Országos Rektori Konferencia el­nökével, valamint az Országos Rektori Konferencia legtekintélyesebb tagjaival és en­nek alapján most javasolom azt, hogy Egyetemi Tanácsunk tegyen javaslatot az Orszá­gos Rektori Konferenciához, hogy az Országos Rektori Konferencia forduljon ilyen fel­hívással belátása szerint a világ vagy Európa egyetemeihez és ezt a felhívást legké­sőbb az 1988/89-es akadémiai év kezdetén jutassa el minden olyan egyetemhez, amelyet lényegesnek tart, mindazon egyetemekhez, amely egyetemeken hagyományok folytán, vagy honfitársaink működése folytána magyar kultúrát és a magyar tudományt becsülik, továb­bá mindazokhoz az egyetemekhez is, amelyek hasonló viszonyban vannak a román hagyo­mánnyal és kultúrával * beleértve a Román Szocialista Köztársaságban működő egyeteme­ket is. A következő lépés az lesz, hogy a hét folyamán én egyetemünk nevében hivata­los módon fordulok az Országos Rektori Konferencia elnökéhez, hogy az Országos Rekto­ri Konferencia ezt tegye magáévá és a következő hetekben módot kapnak a társegyetemek, hogy ne csak rektoruk, hanem valamilyen illetékes testületük is ebben a kérdésben ál­lást foglaljon és a nyár végén eljuttathassuk ezt a felhívást a Világ Egyetemeihez. Kétségtelen, hogy akut ügyről van szó, azonban ez az ügy megítélésem szerint legalább annyira krónikusnak is fog bizonyulni mint amennyire akjut. Tehát ez a dolog szeptem­berben nem lesz elkésve. Kérem tehát, hogy ennek figyelembevételével az Egyetemi Ta­nács tagjai nyilatkozzanak az előttünk álló tervezettel kapcsolatban. Máder Béla- Mélységesen egyetérve a felhívás szükségességével, néhány dolgot szeret­nék javasolni a végleges tervezethez. Az első rögtön az első mondatban van: "a ma Ro­mániához tartozó Erdélyben". A megfogalmazás bizonyos tekintetben igaz, de nehogy ebbe keressék a határkiigazításokat stb. A másik: "iskolákat bezáratja", itt hiányozna egy névelő: az iskolákat és nem is akármilyeneket, hanem a magyar nyelvűeket. Szintén az első bekezdésben addig egyes számból átmegy többesszámba. Bizonyos stilisztikai kiiga­zításokat kell végrehajtani benne. Rektor: Az első változatban az szerepelt, hogy "mely ezer éven keresztül Magyarország­hoz tartozott". Ez^hogy úgymondjam^korszerűsítette ez a megfogalmazás. Egy újabb meg­fogalmazás tovább pontosíthatná, amely 1920 óta Románia részét képezi. Kristó Gyula: Pontosabban 1918-1920 óta, kivéve az 1940-től 1944-ig terjedő időszakot. Rektor: Gondoltunk arra, hogy ennek az idegennyelvű változatait is patika mérlegen a legjobb egyetemi erők segítségül hívásával fogalmazzuk meg. Mindezzel kapcsolatban én olyan anyagot szeretnék oda terjeszteni, amin már ne kelljen sokat változtatni az Or­szágos Rektori Konferenciának. Bodnár László: A magam részéről mélységesen egyetértek és támogatom egy ilyen felhívás elfogadását, az Országos Rektori Tanács elé terjesztését abban a reményben, hogy meg­felelő visszhangra fog találni bárhol a világon. Hiszen azok a vandál tervek, amelye­ket a román politika most már több mint magáévá tett, félre nem érthető módon első­sorban anemzetiségeiek ellen irányul. A magyar nemetiség lélekszámát ismerve elsősor­ban a magyar nemzetiségiekre. Hogy ez a magyar nemzeti kultúrában, magyar nemzetiségek egész életében, egyetemes kultúrában, az emberi jogok egyetemes érvényesülésében mi­csoda károkat okoz! Tudott, hogy a buldózeres program a kisfalvak ellen irányul. Azzal az ideológiával, hogy mezőgazdaságilag hasznosítható területek illetőleg az urbanizá­ciós programnak a véghezvitele. Sok fórumon felemelték már szavukat magyar társadalmi szervek, hivatalos szervek is, amelyhez most mi is csatlakozni kívánunk. Ezzel kap­

Next

/
Thumbnails
Contents