József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1987-1988, Szeged

1987. november 19., II. rendes ülés

Általában az oktatásban résztvevők számára tartja fontosnak a pedagógiai és az előadó készség követelményének hangoztatását.

Ellentmondást vél a docensi és tudományos főmunkatárs időtartamában á 8 ill.

10 évnél. Ilyen szempontból át kellene nézni a szabályzatot, mert ugyanilyen diszkrepancia van a tud. segédmunkatárs, munkatárs és az ezzel ekvivalens tanársegéd és adjunktus időtartama között.

A követelményrendszerrel kapcsolatban nem érzi a Szab.-ba belefoglalva a doktorandusokkal valói foglalkozás követelményét. Ez nem elsősorban szövegezéssel, hanem inkább értelmezéssel kapcsolatos kérdés.

A 3. old. közepén a mindezek megvalósulása kezdetű mondatot nem érti, ezt célszerű lenna-átfogalmazni. Az 5. oldal alján a legfeljebb szó helyébe a legkésőbb szót javasolja.

Összefoglalva az a véleménye több bölcsész munkatársával együtt, hogy ez az anyag jó és elfogadás esetén végrehajtásra, megvalósitásra alkalmas.

Gécseg Ferenc: Alapvetően nagyon jónak és használhatónak tartja az anyagot. Módositó javaslatot terjeszt elő a 7. oldalon szereplő adjunktusi beosztásra vonatkozó mondattal kapcsolatban. Javasolja, hogy a "s^ját beleegyezésével" rész maradjon ki a szövegből, nem sok embert érint, de a legkritikusabb esetekben nem lehet alkalmazni ezt a pontot.

Ez a kitétel - véleménye szerint - a legújabb minősitési elveknek is ellentmond.

Szalay István: Az anyagot különösen azért tartja jónak, mert utal a továbblépési lehetőségekre. A tudományos kutatóknál az ekvivalencia megteremtésére célszerű lenne szerepeltetni azt, hogy a tudományos munkatárs törekedjen cimzetes egyetemi docensi vagy tanári cim elnyerésére. Ez egy kutatónak természetes törekvése lehet, ha az egyetemen dolgozik. Nem tudja, van-e ennek jogi akadálya, de véleménye szerint ez ösztönzőleg hatna, ki is emelné azokat a kutatókat, akik különleges pedagógiai érzékkel rendelkeznek.

Úgy gondolja, hogy az egyetemi pályafutás kezdeténél vissza lehetne utalni a hallgatói életre és a 4. oldal végén szerepeltetni a demonstrátori kivánalmat.

Gulyás Sándor: Észrevételt tesz a 2. oldal 2/c pontjával kapcsolatban. Reméli, nem követeli meg az anyag szerkesztője egy kezdő tanársegédtől a pedagógiai végzettséget.

Róna Tas András: A kinevezendő tanársegéd (5. old. 1. pont) rendelkezzék az államvizsga szintet érdemben meghaladó tájékozottsággal - javasolja ezt a mondatot szerepeltetni.

6. oldalon a kinevezett adjunktusnál eltérés van a BTKari és a TTKari gyakorlat között abban, hogy első vagy önálló szerzővé váljék valaki. Javaslata: önálló vagy érdemi társszerző.

7. oldalon a docenseknél egyetért az egy idegen nyelv előadói szintű ismeretével, de hiányolja a szakirodalom követéséhez szükséges több nyelv passziv tudásának követelményét.

Elvi problémája van a tudományos segédmunkatársak oktatói feladatra való kötelezhetőségével. A maga részéről ezt fontosnak tartja, szorgalmazza, de elképzelhetőnek tart olyan időszakot, amikor nem kap ilyen feladatokat. Ezért a folyamatos szó törlését javasolja.

Nagy Lajos: Elfogadhatónak, jónak tartja a követelményrendszert, mert egyrészt megszűri a minisztériumi követelményrendszer maximalizmusát, ugyanakkor az egyetemi szinthez méltó követelményeket fogalmaz meg. Normativ követelményrendszerként fogja fel, amely általános elveket tartalmaz, amelyeknek az egyéni követelmények ugyan nem mindig felelnek meg, csak megközelítik. Mindössze egy módosítást javasol az 1. oldalon az egyetemünk feladatainak megfogalmazásában: kifogásolja a szándék szó szerepeltetését, mert szerinte itt többről van szó.