József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1987-1988, Szeged

1987. november 19., II. rendes ülés

Általában az oktatásban résztvevők számára tartja fontosnak a pedagógiai és az előadó készség követelményének hangoztatását. Ellentmondást vél a docensi és tudományos főmunkatárs időtartamában á 8 ill. 10 évnél. Ilyen szempontból át kellene nézni a szabályzatot, mert ugyanilyen diszkrepancia van a tud. segédmunkatárs, munkatárs és az ezzel ekvivalens ta­nársegéd és adjunktus időtartama között. A követelményrendszerrel kapcsolatban nem érzi a Szab.-ba belefoglalva a dok­torandusokkal valói foglalkozás követelményét. Ez nem elsősorban szövegezés­sel, hanem inkább értelmezéssel kapcsolatos kérdés. A 3. old. közepén a mindezek megvalósulása kezdetű mondatot nem érti, ezt cél­szerű lenna-átfogalmazni. Az 5. oldal alján a legfeljebb szó helyébe a legké­sőbb szót javasolja. Összefoglalva az a véleménye több bölcsész munkatársával együtt, hogy ez az anyag jó és elfogadás esetén végrehajtásra, megvalósitásra alkalmas. Gécseg Ferenc: Alapvetően nagyon jónak és használhatónak tartja az anyagot. Módositó javaslatot terjeszt elő a 7. oldalon szereplő adjunktusi beosztásra vonatkozó mondattal kapcsolatban. Javasolja, hogy a "s^ját beleegyezésével" rész maradjon ki a szövegből, nem sok embert érint, de a legkritikusabb esetek­ben nem lehet alkalmazni ezt a pontot. Ez a kitétel - véleménye szerint - a legújabb minősitési elveknek is ellentmond. Szalay István: Az anyagot különösen azért tartja jónak, mert utal a továbblépé­si lehetőségekre. A tudományos kutatóknál az ekvivalencia megteremtésére cél­szerű lenne szerepeltetni azt, hogy a tudományos munkatárs törekedjen cimzetes egyetemi docensi vagy tanári cim elnyerésére. Ez egy kutatónak természetes tö­rekvése lehet, ha az egyetemen dolgozik. Nem tudja, van-e ennek jogi akadálya, de véleménye szerint ez ösztönzőleg hatna, ki is emelné azokat a kutatókat, akik különleges pedagógiai érzékkel rendelkeznek. Úgy gondolja, hogy az egyetemi pályafutás kezdeténél vissza lehetne utalni a hallgatói életre és a 4. oldal végén szerepeltetni a demonstrátori kivánalmat. Gulyás Sándor: Észrevételt tesz a 2. oldal 2/c pontjával kapcsolatban. Reméli, nem követeli meg az anyag szerkesztője egy kezdő tanársegédtől a pedagógiai vég­zettséget. Róna Tas András: A kinevezendő tanársegéd (5. old. 1. pont) rendelkezzék az ál­lamvizsga szintet érdemben meghaladó tájékozottsággal - javasolja ezt a monda­tot szerepeltetni. 6. oldalon a kinevezett adjunktusnál eltérés van a BTKari és a TTKari gyakorlat között abban, hogy első vagy önálló szerzővé váljék valaki. Javaslata: önálló vagy érdemi társszerző. 7. oldalon a docenseknél egyetért az egy idegen nyelv előadói szintű ismereté­vel, de hiányolja a szakirodalom követéséhez szükséges több nyelv passziv tudá­sának követelményét. Elvi problémája van a tudományos segédmunkatársak oktatói feladatra való köte­lezhetőségével. A maga részéről ezt fontosnak tartja, szorgalmazza, de elkép­zelhetőnek tart olyan időszakot, amikor nem kap ilyen feladatokat. Ezért a fo­lyamatos szó törlését javasolja. Nagy Lajos: Elfogadhatónak, jónak tartja a követelményrendszert, mert egyrészt megszűri a minisztériumi követelményrendszer maximalizmusát, ugyanakkor az egye­temi szinthez méltó követelményeket fogalmaz meg. Normativ követelményrendszer­ként fogja fel, amely általános elveket tartalmaz, amelyeknek az egyéni követel­mények ugyan nem mindig felelnek meg, csak megközelítik. Mindössze egy módosí­tást javasol az 1. oldalon az egyetemünk feladatainak megfogalmazásában: kifogá­solja a szándék szó szerepeltetését, mert szerinte itt többről van szó.

Next

/
Thumbnails
Contents