József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1987-1988, Szeged
1988. április 14., V. rendes ülés
11 portoknak, hallgatóknak, és ahol nem tudok segíteni, ott arra törekedtem, hogy legalább ne hátráltassam munkájukat. Mert valóban, a kollégiumi élet, a közművelődési munka, sport területén a hallgatói öntevékenység nélkül nem lehet előrejutni és hadd tegyem még hozzá, hogy azok az eredmények, amelyek ebben a jelentésben ill. mellékletekben tükröződnek, elsődlegesen nem az én munkám eredményei, hanem a hallgatók és az oktatók együttes munkája. Hadd köszönjem meg az SZB-nek és a rektor elvtársnak munkám értékeléséről mondottakat, hadd jegyezzem meg zárójelbe, hogy nekem különösen hízelgett, amit rektor elvtársunk a határozottságommal kapcsolatban mondott, mert hiszen a 6 év előtti munkámat érte bírálat. Ezeknek a bírálatoknak a jó része abban foglalható össze, hogy nem voltam eléggé határozott. Azon most nem meditálok itt, hogy ezM hogy függ össze a toleranciával. Én messze egyetértek Kévéi elvtárssal a nyári hasznosítás vonatkozásában. Tényleg hosszú évek óta forszírozzuk ezt. Ma már nem tudjuk fedezni azokat a kiadásokat, amelyekbe a nyári gyakorlatok kerülnek ill. a hallgatói ösztöndíjak nem elegendőek ezekre a kiadásokra: étkeztetés, szállás stb. Szalay elvtárs hozzászólásával kapcsolatban: az egyik dolog, amelyre utalni szeretnék, hogy néhány oktató-munkát ki lehetne vinni a kollégiumokba. Ilyen tulajdonképpen már van. Sok esetben nem is arról van szó, hogy az oktatási egységet vitték ki, inkább arról van szó, hogy a kollégiumok maguk szervezték meg. Elsősorban az egyik terület, ahol ilyen folyik:az az egyetem oktatási hézaga. Olyan területeken próbálnak a kollégiumokban oktatási tevékenységként megszervezni, amelyek az egyetemen nem folynak vagy kívül esnek. Pl. a Mórában a határainkon kívüli magyar irodalom stb., de mondhatnék mást is. A másik vonatkozás az, amire Burger Kálmán utalt, hogy tudniillik több kollégiumekban is az elmúlt években több kurzus futott pl. vallástörténetben. Pl. a Károlyiban most megy tudománytörténet, ahol a legkülönbözőbb tudománytörténetről van szó és így tovább. Tehát én ilyen vonatkozásban egyetértek a Szalay elvtárssal, hogy erősíteni kell az ilyen jellegű tevékenységet a kollégiumokban. Ami a tanulmányi ösztöndíj arányának megváltoztatását illeti: több esetben pl. Egyetemi Tanácson is a hallgatók részéről is hangzott el ilyen. Tehát a tanulmányi ösztöndíjak javára kell megváltoztatni, oly módon, hogy ezek a tanulmányi ösztöndíjak valóban ösztönzőek legyenek. Ami a kollégiumok hasznosítását illettén Főnyi Tamással és nem Szalay elvtárssal értek egyet. Néhány megjegyzést szeretnék tenni a kollégiumi gazdálkodással kapcsolatban. Kezdem azzal, hogy vane jogszabály vagy sem. Nem vagyok jogász, sem gazdasági szakember, pusztán arra tudok hivatkozni, hogy néhány évvel ezelőtt egy költségvetési vita során az Egyetemi Tanácson javasoltam, hogy változtassuk meg azt, hogy a költségvetésben a kollégiumok bevétele, elkötelezettsége és működési kerete fillérre azonos legyen. Akkor a válaszban arról volt szó, hogy ezt felsőbb szervek írják elő. A másik ide vonatkozó megjegyzés,az itt szereplő összegekben szerepel a béralap is. A központi kezelésben levő pénzek nagyrésze béralap. Végül az utolsó megjegyzés, hogy a kollégiumok nyári hasznosításánál az 1987-es évet ítéljük meg: tavaly áprilistól kezdve a Károlyi Kollégium irodaépületének szintje üresen állt. Abban az értelemben, hogy a hallgatókat már másfél-két hónapra nem vettünk fel. A kollégium ezt a másfél hónapot is felhasználta arra, hogy a 80 férőhellyel gazdálkodott. Abban viszont nem vagyok biztos, hogy ebben az évben sikerül a 2 milliót teljesíteni, éppen mert most nincs ilyen szabad kapacitás. Befejezésül engedtessék meg, hogy - ebben a minőségben valószínűleg utolilh
