József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1986-1987, Szeged
3 - Oldalszámok - 447
3 ' 'I3T“ W Felsorolja a bizottságokat, amelyek készítették a szabályzat egyes részeit. A Kristó Gyula vezette bizottság az egyetem vezetésével, a Tandori Károlyé pedig az egyetemi karok és más oktatási szervezeti egységek felépítésével foglalkozott. Kiss Barnabás volt a vezetője a KISZ ill. a hallgatók egyetemi képviseletével foglalkozó bizottságnak. A bizottságok 1987. február végére, határidőre elkészültek a munkával. Ezeknek az anyagoknak a további feldolgozása is igen fáradságos volt. A 3 bizottság vezetőjét illeti köszönet, de köszönetét fejezi ki a bizottság minden tagjának. Az eredeti anyaghoz képest egy jelentős változtatás történt. Mégpedig landori professzor anyagában szerepeltek az intézetek, de a főbizottság melynek tagjai Anderle Adám, Várkonyi Zoltán előbb Nagy Attila, majd Bedő Katalin, Szentpéteri István és jómagam - tekintettel az egyetemi közvéleményre - úgy határoztunk, hogy kihagyjuk. Ha az anyagi és a személyi feltételek megvannak, csak akkor lehet működtetni intézeteket, azaz pl. a biológiai tanszékek esetében később az intézetté alakulás meggyorsítható. Ennek megfelelően a tanszékcsoportok nagyobb jelentőséget kapnak az anyagban a tendencia érzékeltetése végett. A nulladik változat április utolsó dekádjában készült el, melyet kiküldtünk a vezető társadalmi szervezeteknek, május 8-án pedig a teljes szöveg megjelent a Szegedi Egyetemben. A KISZ részéről kifogás merült fel a rövid határidő miatt. Végülis sikerült megállapodni az egyetértési jogot gyakorló testülettel. Május, június hónapokban hallgatói és oktatói fórumokon az egyetem hallgatói, dolgozói megismerték a szabályzatot, elmondhatták vele kapcsolatos véleményüket. A szabályzatot szakjogászi szempontból és magyar nyelvi szempontból is ellenőrizték. Június 11-én jelent meg az SzMSz első változata, amely a társadalmi szervek elé került. Megemlíti, hogy az EBI elé kerüléskor már a második változat is elkészüli; a felsorolt fórumokon elhangzott vélemények gazdagították az anyagot. Reméli, hogy az anyaggal a KISZ is egyetért. Említést tesz a szabályzat forrásairól is. Sokat merített az anyag a régi SzMSz-ből, amely Kristó Gyula irányításával készült, és amelynek számos pontját lényegében egy az egyben átvehették, továbbá a három magyar társtudományegyetem szabályzatát is jelentős mértékben figyelembevettük, elsősorban az ELTE-jét. Sokat használt a nulladik változatnak a jogászi szakvélemény; formailag sokat javult a szabályzat Kaltenbach Jenő munkája után. A magyarításért sokat tett Békésiné Fejes Katalin egyetemi adjunktus. A továbbiakban néhány fontosabb kérdést kiemel a szabályzatból:- Az Egyetemi tanács választott tagjainak számára vonatkozóan végig nagy viták voltak. A mostani anyag szerint a tanácstagok száma 39 lesz.- A főbizottság ülésén átmenetileg a karok választott képviselőire 11 főt javasoltak, de az egyetemi pártbizottság azon véleményét, mely szerint az egyetem karai politikailag és jogilag egyenlőek acceptálták, így visszaállt az eredetileg javasolt 12 választott kari képviselő. Az egyetemi hallgatók képviselőinek a száma is 12 fő lett.- A nem oktató, nem kutató dolgozók is delegálhatnak képviselőt a tanácsba.- A hallgatók fiatal oktatót is választhatnak képviselőjüknek.- Mivel az egyetemi könyvtár tevékenysége kihat az egyetem egészére, javasolja, hogy az egyetemi könyvtár főigazgatója legyen szavazati jogú tag a tanácsban.- A 20/1986. sz. rendelet lehetővé teszi, hogy a dékánt a karon működő egyetemi tanárok és docensek közül bízza meg a miniszter, szemben a korábbi rendelettel, amelyben csak egyetemi tanár lehet dékán. A bizottság nem akarta korlátozni a lehetőséget.
