József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1986-1987, Szeged
3 - Oldalszámok - 390
2 o Társaság elnökei voltak,s jelenleg is a Koordinációs Bizottság tagjai. Díszdoktorrá avatásukat indokolja az,hogy tanszékünknek közel két évtizede folyamatos munkakapcsolata van az említett világhírű professzorokkal. Ez az együttműködés különösen Wittman Tibor professzor váratlan halála/1972/ után vált fontossá számunkra,ugyanis innett számitható az a korszak,amelyben a két említett tudós hosszú éveken keresztül - mindmáig - latba vetette személyi tekintélyét,egyetemi lehetőségeit »nemzetközi kapcsolatait és az AHILA-ban betöltött funkcióját annak érdekében,hogy tanszékünk integrálódhasson az európai latinamerikanisztikába,kapcsolatai fennmaradjanak és fejlődjenek. Nemzetközi kapcsolatrendszerük átadásával,folyóirat- és könyvanyag, illetve információk küldése,cseréje révén,valamint nemzetközi meghívásokkal is nagy segítséget nyújtottak a tanszék és a tanszék körül szerveződő,de vezető nélkül maradt fiatal kutatók számára,hogy kutatási témájukat folytathassák. Az utóbbi években ezek a kapcsolatok elmélyültek,gazdagabbá váltak és továbbfejlődtek.Ezt az immár csaknem két évtizedes áldozatkész és folyamatos segítséget,támogatást egyetemünk méltó módon köszönhetné meg,s egyben meg is erősítené a jövőre nézvést, ha az európai kongresszus idején celebrálná a díszdoktori processzust. Hozzá kell tennem az eddig elmondottakhoz,hogy Magnus Mömer és Francisco Morales Padrón,akik mindketten igen progresszív személyiségek,a Társaságon belül a szocialista országok kutatóival való együttműködés nagy szószólói. Életrajzi adataikat az alábbiakban ismertetem röviden:
