József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1986-1987, Szeged
3 - Oldalszámok - 329
4 123 A Kémiai Tanszékcsnport tanszékvezetőinek válaszai: Hr.Fejes Pál : Sajnálatos módon az Alkalmazott Kémiai Tanszék 34 éves működése folyamán Nobel-dijas tudósok nevével nem riicsekedhet, mindamellett nem érdektelen megjegyezni, hogy a tanszék életre hívása 1932-ben abból a szükségszerűségből fakadt, hogy a tudományegyetemek túlnyomórészt a kutatási feladatok ellátására orientált képzése ne nélkülözze az üzemmérnöki tevékenység jó ellátásához szükséges ismereteket sem, miként azt Gerecs Árpád akadémikus, a tanszék első tanszékvezetője mint elvet, nemcsak lefektette, hanem oktatási munkájában eredményesen alkalmazta is. Gerecs Árpád távozásával ez a szempont úg^, tűnik hosszú időre elsikkadt. Úgy látom, hogy a tudományegyetemek oktatási koncepciójában az elvek és a gyakorlat között kb. az 50-es évek közepétől kezdve törés mutatkozik, ugyanis a rendkívül színvonalas elméleti képzés igénye, amely az egyetemről kikerülőket valóban alkalmassá tenné magas színvonalú és elméleti szempontból igazán igényes kutatási feladat ellátására, nem párosul szerencsésen a tudományegyetemek adottságaival, nevezetesen azzal, hogy ehhez a képzéshez a tárgyi adottságok (világszínvonalú műszerezettség, megfelelő pénzügyi ellátmány, és nem utolsósorban olyan szelekciós elv, melynek alapján a tudományegyetemek vonzani tudnák a középfokú oktatásból kikerülő legjobb hallgatókat) rendelkezésre állnának. Emiatt feltétlenül szükséges a tudományegyetemi képzésben az ipari szempontok hangsúlyozása is. Ugyanakkor nem lehet elmulasztani annak említését, hogy miként a magas szinvonalú elvi képzés tárgyi feltételei lényegében évtizedek óta hiányoznak, a lényegesen költségesebb nagyléptékű kisérletezés feltételeit sem sikerült megteremteni. Eme felemás helyzet ellenőre a JATE vegyész diplomájával az iparban tevékenykedő vegyészek jól megállták a helyüket, és lényegében ugyanez mondható el a kutatóként tevékenykedőkről is. A nemzetközi tudományos életben az Alkalmazott Kémiai Tanszéket "jegyzik", elsősorban a zeolit kutatásban elért eredményei révén, és nyugodt lelki ismerettel állítható, hogy a tanszék ezzel kapcsolatos produkciója legalább öszszemérhető a zeolit kutatás másik hazai bázisáéval, az MTA KKKI-éval, amely valamivel nagyobb létszámmal és észrevehetően jobb műszerezettségi adottságok közepette, főfeladatként foglalkozik a zeolit kutatás témájával. Ennek alátámasztására legyen szabad megemlíteni, hogy az Alkalmazott Kémiai Tanszék 1978-ban önállóan, 1985-ben pedig az MTA KKKI-val közösen rendezett igen sikeresnek Ítélt nemzetközi zeolit szimpóziumot. A Tanszék ezzel kapcsolatos sikeres tevékenységét az is bizonyítja, hogy szinte nincs olyan év, melyben legalább 2-3 közlemény ne került volna megjelentetésre a zeolit kutatások színvonalas folyóiratában, a Zeolites-ben.
