József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1985-1986, Szeged
,53 ben csökkenjen a vizsgaidőszak, mert ellenkező esetben a hallgató a könnyebb megoldás útját választja, évközben nem tanul, s nagyon szép vizsgaeredmények mögött nem lesz megalapozott, biztos tudás. A hatáskör kérdésében is a jelenlegi helyzet megtartása látszik célszerűnek és nem javasolja társadalmi szerv létrehozását. Minden hallgatónak alanyi joga az egyéni tanulmányi rend. Szerinte nem ésszerű az un. javitóvizsga rendszer. A hallgatók részéről történő felvetést, hogy ne legyen alanyi jog az utóvizsga más oktatónál való letétele, örömmel üdvözli. A tömbösitésre vonatkozó hozzászólásokat összefoglalva: volt értelme a tömbösített oktatás bevezetésének. Balázs elvtárs felszólalásával egyetért, el kell ismerni a helyi realitások döntő szerepét. Kiss Erika hozzászólása támogatja a koncepciót. Rektor r A vitát lezárja és javasolja, hogy bizonyos kérdésekben szavazással foglaljon állást az Egyetemi Tanács. A főhatóságnak küldendő anyagba kerüljön be, hogy megoszlottak a vélemények bizonyos kérdésekben. Az alábbi kérdésekben javasolja az Egyetemi Tanács szavazással történő állásfoglalását: óraszámcsökkentés, vizsgaidőszak, szorgalmi időszak, beiratkozás, a javitóvizsgák és végül a kibukott hallgatók tanulmányainak újrakezdése kérdésében. Az első kérdéssel kapcsolatban kialakított álláspontot a 32 órát egy záradékkal javasolja, éspedig: "ez sehol sem vezethet az oktatók átlagos heti óraszámának csökkentéséhez." Rektor: Szavazásra teszi fel a kérdést, előrebocsátva, hogy a vizsgaidőszak kérdése kapcsolatban van a vizsgák számával. A kötelező 32 óra felét, 16 elméleti órát kell számonkérni, ennek mintegy 25 %-át más számonkérési formában, 75 %-át pedig kollokvium formájában kell számonkérni. Ez 5 vizsgára osztva egy-egy vizsga átlagban heti egy féléves előadás számonkérését jelenti, ami elviselhető terhelés. Javasolja, hogy egyik félévi vizsgaidőszak se haladja meg az 1 hónapot. Szerinte vizsgaidőszak utáni tanul- 15 -
