József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1985-1986, Szeged

javasolja a tanszékek számára egy régi hagyomány megszünteté­se helyett, hogy használják ezt erkölcsi ösztönző beépitésére az oktatási folyamatban. Az előterjesztés 9. oldalán A számonkérés formái között szerep­lő "kollokvium azaz osztályozott beszámolót" javasolja "és"-sel választani el. Amennyiben az államvizsga differenciálás okából került be, illetve azért mert nem volt szigorlati bizottság, úgy javasolja a minisztériumi koncepcióban szereplő megfogalma­zás megtartását. Szerinte az a kérdés, hogy a tanitási óra hány perces, nem lénye­gi, nem kell vele sokat foglalkozni. Régi szokás az egyetemeken, ha egy hallgató egy tantárgyból meg­bukott, feltételesen iratkozott be; megadták a lehetőséget a tanulásra. Javasolja, hogy ez is maradjon úgy, ahogy eddig volt. Rektor: Hivatkozik a hallgatói fórumon elhangzott véleményekre, melyek a tanulmányi rend kötetlenebbé tételére vonatkoztak. Karácsonyi Béla: Hangsúlyozza, hogy nem rendeleteken, hanem kon­cepció-terveken vitatkozik a Tisztelt Egyetemi Tanács. A szorgal­mi időszakra vonatkozó vitában az általános és speciális dialek­tikájának érvényesülését látja. Annak is örülne, ha tantárgyanként a 12 hetet ténylegesen lehetne biztosítani. Pálfy György: Az óraszámokat illetően differenciálni kell a maxi­málást. Különbséget kell tenni heti maximum és 10 féléves maximum között. Rém lehet különböző az értékelés karonként eltérő számon­kérési formák esetében. A szigorlatnak - szerinte - ugyanúgy mindenütt duplaértékünek kell lenni. Asztalos Béla: A tanulmányi és vizsgaszabályzat 22/6.4. bekezdé­sével kapcsolatban a hallgató már az első utóvizsgán kérhessen bizottságot, a másodikon pedig már kötelező legyen. A 6. oldal 2. ponthoz javasolja, hogy legyen átmenet: a hallgató 3,00-ig köteles tandijat fizetni, 3,51-ig nem kap, nem fizet és 3,51-től kapjon ösztöndijat.- 12 -

Next

/
Thumbnails
Contents