József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1985-1986, Szeged

/ m- 3 -szerint. A világon szinte példa nélkül áll az a tervezett gyakoí­­lat, hogy az egyetemi tanárt 60 éves korában nyugdíjba kell Kiad­ni, s csak különlegesen indokolt esetben maradhatna meg á llá sáb.-r A felszólalók többsége a tervezettel szemben hangsúlyoz*-a azt is, hogy a létszámcsökkentés révén elérhető bérek meglehet c c alacsonyak. Az 1990-re elérhető szint pl. az adjunktusok eseten megfelel a jelenlegi segédmunkás bérszinvonalnak. Elképzelhetetlen, hogy 1990-ben kb. 5.500,-Ft-ért törekvő, jó káo ségü szakembert lehetne alkalmazni, hiszen már jelenleg is az a helyzet, h ogy pl. egy tanári diplomával rendelkező pályakezdő ak­kor számíthat a legkisebb fizetésre, ha az egyetemen marad. Ezt tükrözi az a tény, hogy a fiatalok egyre nagyobb számban távoznak az egyetemekről, s kétszeres, háromszoros fizetéssel lépnek br. más munkahelyekre. összegezésül megállapíthatjuk, hogy a fórum a bér- és lét­számgazdálkodási tervezetet a jelenlegi formájában elutasítótln. % Az egyetemi, főiskolai oktatókra és vezetőkre vonatkozó követelményrendszerre vonatkozó irányelvekkel kapcsolatos bizct r - sági javaslattal a fórum összességében egyetértett. Külön hang­súlyt kapott, hogy az oktatók elé főleg tartalmi és nem formai követelményeket kell állítani. Erre figyelemmel a fórum elutasí­totta a tervezetben szereplő nyelvvizsga követelményeket. A felszólalók véleménye szerint - s ezzel a kiküldött bizottság is egyetért - azt kell megkövetelni, hogy az oktatók rendelkezze­nek a szakma műveléséhez megfelelő nyelvtudással, képesek legye­nek az idegen nyelvű szakirodalom követésére, idegen nyelven való publikálásra, előadástartásra. Ezen túl a docensektől és professzoroktól az is követoltessék meg, hogy olyan nyelvtudással rendelkezzenek, amely alapján nemzetközi szakmai kapcsolatokat alakíthatnak ki. E nyelvtudás meglétét az egyetemi vezetőknek is módjában áll ellenőrizni.

Next

/
Thumbnails
Contents