József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1985-1986, Szeged
/ m- 3 -szerint. A világon szinte példa nélkül áll az a tervezett gyakoílat, hogy az egyetemi tanárt 60 éves korában nyugdíjba kell Kiadni, s csak különlegesen indokolt esetben maradhatna meg á llá sáb.-r A felszólalók többsége a tervezettel szemben hangsúlyoz*-a azt is, hogy a létszámcsökkentés révén elérhető bérek meglehet c c alacsonyak. Az 1990-re elérhető szint pl. az adjunktusok eseten megfelel a jelenlegi segédmunkás bérszinvonalnak. Elképzelhetetlen, hogy 1990-ben kb. 5.500,-Ft-ért törekvő, jó káo ségü szakembert lehetne alkalmazni, hiszen már jelenleg is az a helyzet, h ogy pl. egy tanári diplomával rendelkező pályakezdő akkor számíthat a legkisebb fizetésre, ha az egyetemen marad. Ezt tükrözi az a tény, hogy a fiatalok egyre nagyobb számban távoznak az egyetemekről, s kétszeres, háromszoros fizetéssel lépnek br. más munkahelyekre. összegezésül megállapíthatjuk, hogy a fórum a bér- és létszámgazdálkodási tervezetet a jelenlegi formájában elutasítótln. % Az egyetemi, főiskolai oktatókra és vezetőkre vonatkozó követelményrendszerre vonatkozó irányelvekkel kapcsolatos bizct r - sági javaslattal a fórum összességében egyetértett. Külön hangsúlyt kapott, hogy az oktatók elé főleg tartalmi és nem formai követelményeket kell állítani. Erre figyelemmel a fórum elutasította a tervezetben szereplő nyelvvizsga követelményeket. A felszólalók véleménye szerint - s ezzel a kiküldött bizottság is egyetért - azt kell megkövetelni, hogy az oktatók rendelkezzenek a szakma műveléséhez megfelelő nyelvtudással, képesek legyenek az idegen nyelvű szakirodalom követésére, idegen nyelven való publikálásra, előadástartásra. Ezen túl a docensektől és professzoroktól az is követoltessék meg, hogy olyan nyelvtudással rendelkezzenek, amely alapján nemzetközi szakmai kapcsolatokat alakíthatnak ki. E nyelvtudás meglétét az egyetemi vezetőknek is módjában áll ellenőrizni.