József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1985-1986, Szeged

- 14 -blődek, hiszen a számadatokat alapul véve a Bölcsészettudományi Karon a hallgatói létszám dinamikusan, a Természettudományi Karon diszkrétebben emelkedik. Ha a minisztérium szempontjait elfogadjuk, akkor máris riasztó az oktató-hallgató arány bizonyos sza-Ö8szehasonlitva a szocialista országok és a nyugati országok egyetemeit, problémát lát a szorzószámokban. Nálunk két szakot képeznek, sőt még egy szorzószámot figyelembe kell venni: a világnézeti tárgyakat. A Művelődési Minisztérium legalább a nevelést honorálhatta volna.

Felhívja a figyelmet arra, hogy az anyag ellentétben van az elfogadott bölcsész tanárképzési koncepciókban megfogalmazott követelményekkel. Ezzel feltétlenül össze kellett volna vetni.

Bartók Mihály: Megkérdezi, hogy a Szegedi Egyetem itt ülő képviselője, Sandi elvtárs megirhatja-e az itt elhangzottakat úgy, ahogyan elhangzottak.

Rektor: Ha a megirás célja nem elsősorban a bosszantás, hanem a tartalmas információ, akkor természetesen megírhatják.

Anderle Ádám: Bartók elvtárs aggodalma jogos, ha arra gondolunk, hogy a szakszervezeti kollektiv vélemény kifejezőjének, Bernáth Árpádnak a cikkét a csongrád megyei Lapkiadó Vállalat igazgatója közölhetetlennek tartja a Szegedi Egyetemben, mert az "vitatkozik a miniszterrel".

Kovács István: Véleménye szerint az Egyetemi Tanács érdemben foglalkozik az anyagokkal.Eddig mindegyik felszólaló érdemben szólt hozzá. Azt javasolja, hogy a Minisztériumnak készítendő előterjesztésben adjunk szempontokat. Például azt, hogy hibás összekapcsolni a két témát. Nem lenne szabad együtt tárgyalni, hiszen két teljesen különböző dologról van szó. Nem ért egyet továbbá a felsőoktatás generalizációjával.

Indukcióval kellene indulni, az egyesből általánosítani. Előbb az egyetemen kellene kidolgozni a javaslatot és abból kiindulva lehetne tovább menni más felsőfokú intézményekre.