József Attila Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1985-1986, Szeged
m- 3 -gozásában való részvétel magyar, történelem és latin szakon, valamint az általánoson kötelező tárgyaknál. 1984-ben kezdődött az új tontorvek szerinti oktatás, az idegen nyelvi szakokon is elkezdték bevezetni az új tanterveket. A forditó-tolmács képzés helyzet© úgy rendeződött, hogy beépült a reformtantervbe. Nem sikerült viszont a levelező oktatás követelményszintjét közeliteni a nappalihoz /a Dogi Karon sem/. Az oktatási segédletekkel való ellátottság nem javult, hanem romlott /magyar és történelem szakos kiegészítő képzés/. Pedagógiai szakon a képzést megreformálták, a követelményeket emelték, ez viszont a tanszékcsoportra nehezen teljesíthető feladatokat ró. A tervidőszakban a Kar megszervezte a magyar és történelem szakos tanárok továbbképzését. A Kar MM által engedélyezett és finanszírozott oktatói létszáma 1981-ben 146 fő volt /beleértve a lektorokat is/, a tényleges oktatói létszám viszont ennél jóval több. A tervidőszakban a Kar 23 új státuszt kapott az MM-től főként az idegennyelvi reformmal és a tolmácsképzéssel összefüggésben, valamint a Latin-Amerika Kutatócsoport megteremtésére és a lektori állások bővítésére. A Kar oktatói létszáma jelenleg 156,5 fő, kutatói 16,5 fő. Természettudományi Kar A Természettudományi Karon folyó oktatás egyik központi problémája volt az elmúlt időszakban a hallgatók óraterhelése. Tekintettel arra, hogy az óraszámok nagysága elsősorban tantervi kérdés, a Kar vezetése olyan új megoldások bevezetésére törekedett, amelyek helyi hatáskörben megoldhatók, s ugyanakkor a hallgatók számára érzékelhető évközi terhelés csökkenést jelentenek. Ilyen jól bevált új megoldás az idegennyelv oktatás tömbösitése, amely érinti mind az orosz nyelv, mind a második idegen nyelv oktatását is. A nyelvórákat év elején, szeptemberben tanévkezdés előtt bonyolítják le, s ekkor kerül sor a vizsgára is. További lépésekre van szükség azonban ahhoz, hogy az Egyetemi Tanács által célul kitűzött heti átlag 32 óraszámot elé rjék.